Izzó vulkán kráterébe mászott egy fotós, elképesztő képeket készített

Sokan vannak, főleg férfiak, akik imádnak életveszélyes helyzetbe kerülni és kamerával, fényképezőgéppel dokumentálni a pillanatot. Előfordul azonban, hogy nem úgy sül el a dolog, ahogy előre eltervezik. 

Ott volt például Steve Irwin, az ausztrál vadon megszállottja, aki azzal lett népszerű, hogy vadállatokkal, krokodilokkal, kígyókkal és más ragadozókkal került közvetlen kapcsolatba. A tévésztár 2006-ban a Nagy-korallzátonynál egy dokumentumfilm forgatása közben halt meg. Egy tüskésrája szúrt bele a szívébe a faroktüskéjével. Bár a tüskésráják nem agresszív állatok, Irwin szokásához híven túl közel merészkedett az egyikhez, ami önvédelemből támadott.

A vadállatokon kívül más is van a természetben, amelyhez nem jelent életbiztosítást túl közel kerülni. Ilyenek a vulkánok is, amelyek éppen olyan kiszámíthatatlanok és veszélyesek lehetnek, mint a tüskésráják. Az egyik legismertebb kalandor, dokumentumfilmes és vulkánkutató, a kanadai George Kourounis arról híres, hogy extrém körülmények között készít lenyűgöző képeket és videókat. 

Amikor Kourounis alászállt a világ egyik legveszélyesebb vulkánjának, a Vanuatu szigetén található Marum kráterének belsejébe, mindenki azt mondta, megőrült. Az aktív vulkán lávamedencéje a világ egyik legnagyobb és legaktívabb ilyen jellegű képződménye. 

Kourounis a vulkán belsejében speciális védőruhában és oxigénmaszkban dolgozott, miközben elképesztő felvételeket készített a forró láváról.

Miért nem olvadnak el a fényképezők a forró vulkán belsejében?

A vulkánfotósok fényképezőgépe hőálló burkolatokban helyezik el, amelyek megvédik a készülékeket a forró gázoktól, láva hőjétől és a repülő törmelékektől. A gépek is kapnak speciális, fém vagy kerámiaalapú védőtokokat, amelyek kifejezetten vulkáni környezethez készültek.

A közvetlen veszély csökkentése érdekében gyakran használnak távvezérelt kamerákat és drónokat, amelyek segítségével közelebbi felvételeket készíthetnek a láváról vagy a kráterről.

A Nikon D-SLR vagy Canon EOS igen jól bírják a szélsőséges időjárási körülményeket, bár a vulkáni hőben általában extra védelemre is szükségük van. Hasonló extrém helyzetekben RED Digital Cinema kamerákat és Sony Alpha sorozatú fényképezőgépeket is használnak a fotósok.

A vulkáni gázok, például a kén-dioxid, erősen korrozívak lehetnek, ezért Kourounis és csapata folyamatosan tisztítja és ellenőrzi a felszerelést. Egyes alkatrészeket akár minden forgatás után cserélni kell.

Kourounis sikere azonban nemcsak a technológián múlik, hanem a gondos tervezésen, az extrém körülmények alapos ismeretén és a profi csapatmunkán is.

Nőket is vonz a pusztító vulkán 

Nemcsak férfiak szeretik a veszélyeket, ezt bizonyítja Ulla Lohmann német fotós és filmes is, aki szintén járt a Marum kráterben. Az ő munkája nemcsak művészi, hanem tudományos célokat is szolgál, segít jobban megérteni a vulkáni tevékenységet.

Nem mindenki éli túl a kalandot

A kilencvenes évek ünnepelt tudósa volt a Katia és Maurice Krafft nevű francia vulkanológus házaspár. Mindketten megszállottjai voltak az aktív vulkánok tanulmányozásának és dokumentálásának, számos lenyűgöző képet és videót készítettek vulkánkitörésekről és lávafolyamokról.

A Krafft-házaspár 1991-ben Japánban, a Unzen vulkán kitörése közben vesztette életét. Egy piroklasztikus ár – azaz egy rendkívül forró, gyorsan mozgó vulkáni törmelékfelhő – érte el őket és a közelükben tartózkodó kutatókat. A katasztrófa 43 ember életét követelte. 

A tragédia után nagyobb hangsúlyt kaptak a védőfelszerelések, de munkásságuk hozzájárult ahhoz is, hogy jobban megértsük a vulkáni tevékenységek veszélyeit. Róluk készült A szerelem tűze című 2022-es dokumentumfilm, amely részletesen bemutatja a házaspár életét, munkájukat és tragikus halálukat.