Egy betegség miatt csaljuk meg a párunkat? Hormonhiányos állapot okozhatja a félrelépést

A vazopresszin, más néven antidiuretikus hormon (ADH), a test egyik fontos hormonja, amely elsősorban a vízháztartás és a nyomás szabályozásáért felel. Ez a hormon az agyban, a hipotalamuszban termelődik, majd a hipofízis hátsó lebenyében tárolódik, ahonnan szükség szerint a véráramba kerül. A vazopresszin fontos szerepet játszik mind a veseműködés szabályozásában, mind pedig az érrendszer működésében, így különösen fontos a szervezet hidratáltságának fenntartása és a nyomás szabályozása szempontjából, de a monogámiához is köze van.

A vazopresszin termelődésének egyik kulcsingere a szervezet vízháztartásának változása. Amikor a szervezet dehidratált, a vér ozmotikus nyomása (a vér koncentrációja) megnövekszik. Ezt a hipotalamusz érzékeli és ennek hatására a vazopresszin színre lép. Amikor ez a hormon bekerül a véráramba, a vesékben található gyűjtőcsatornákra hat és fokozza a víz visszaszívódását, így csökkentve a vizelet mennyiségét, illetve növelve a szervezet vízvisszatartását. Amikor a szervezetben elegendő víz van és a vér ozmotikus nyomása csökken, a hipotalamusz kevesebb vazopresszint bocsát ki, így a vesék vizet engednek a vizeletbe, és a test megszabadul a felesleges víztől.

Hogyan hat a vazopresszin a keringésre?

A vazopresszin másik fontos hatása az érszűkítés, amely közvetlen hatással van a nyomásra. Amikor a szervezet stresszhelyzetben van, vagy nagy vérveszteség lép fel, a vazopresszin felszabadulása fokozódik, ami segít a keringés fenntartásában. A hormon az erek simaizomsejtjeire hat, összehúzódást idézve elő, amely növeli a véráram nyomását. Ennek a hatásnak különösen nagy szüksége van a kritikus helyzetekben, amikor a nyomás stabilizálása nélkülözhetetlen a létfontosságú szervek vérellátásának biztosításához.

A vazopresszin szerepe a viselkedésben és a társas kapcsolatokban.

A vazopresszinről a kutatások az utóbbi években azt is kimutatták, hogy fontos szerepet játszik a szociális viselkedés és a párkapcsolatok kialakításában. Az embereknél és néhány állatfajnál, például a préripockoknál végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a vazopresszin a társas kötődések kialakulásához, és fokozza az empátiát és a kötődési hajlamot, valamint a hűségre való hajlandóságot, annak érzését is. Az agy bizonyos részeire, például a limbikus rendszerre gyakorolt ​​hatása révén a vazopresszin befolyásolja az érzelmi válaszokat, és elősegíti a szociális kötelékek erősödését, így akár a monogám kapcsolatok fenntartását is. A presszin receptorok aktivitása az agyban közvetlenül kapcsolódik a hosszú távú, monogám kapcsolatok kialakulásához. Ez az emberek esetében is arra utal, hogy a vazopresszin fontos szerepet játszik a kötődés és a pár iránti hűség kialakításában.

A vazopresszin hiányának és túltermelődésének következményei.

A vazopresszin termelésének hiánya vagy túltermelődése súlyos következményekkel járhat. Az egyik legismertebb vazopresszin-hiányos állapot a diabetes insipidus, szervezet a szervezet képtelen mennyiségű vizet visszatartani, ezért a beteg nagy mennyiségű híg vizeletet ürít és állandó szomjúságot érez. A sok vazopresszin termelődése viszont a vízmérgezés állapotához vezethet, mivel a túlzott vízvisszatartás miatt az elektrolitok egyensúlya felborul, és életveszélyes következményekkel járhat.

A vazopresszin tehát egy rendkívül sokoldalú hormon, amely a szervezet egyik központi szabályozó eleme. Nemcsak a vízháztartást és a nyomást szabályozza, hanem bizonyos mértékben a szociális viselkedést is. Ez a hormon egy olyan biokémiai "szemafor", amely segít a tesztnek alkalmazkodni a különböző helyzetekhez, legyen szó kiszáradásról, stresszről, vagy akár érzelmi kapcsolatok kialakításáról.