Te hiszel az összeesküvés elméletekben? Elmondjuk, hogy ki a célközönség, és hogy miért hisznek olyan sokan

Az összeesküvés-elméletek nem csak a "buta" embereket érintik. Sokan hisznek abban, hogy a Holdra szállást Stanley Kubrick rendezte, az oltások autizmust okoznak, a Föld lapos, vagy hogy a világot gyíkemberek irányítják. De miért?

Valójában az intelligencia nem befolyásolja, hogy mennyire hiszünk az összeesküvés-elméletekben. Ezek a történetek az érzelmeinkre hatnak, és megkerülik a racionális gondolkodást. Ennek oka lehet a tudósokban való bizalmatlanság, de gyakran politikai célokra is használják őket.

Az egyik ok, amiért az emberek hisznek az összeesküvés-elméletekben, az a gondolkodási stílusuk. Darel Cookson pszichológus szerint azok, akik intuitívan gondolkodnak, hajlamosabbak hinni ezekben az elméletekben, mint akik analitikus gondolkodók. Az intuitív gondolkodás gyors és ösztönös, míg az analitikus lassabb és megfontoltabb. Az intuitív gondolkodás hajlamosabb a hibákra is.

Az evolúció során az agyunk egyszerűsítéseket alkalmazott, hogy ne terhelődjön túl. Ezek a heurisztikák hasznosak lehetnek a mindennapokban, de növelhetik az összeesküvés-elméletek iránti fogékonyságot is.

Például az intuitív gondolkodók hajlamosabbak hinni az oltásellenes összeesküvés-elméletekben, és félnek az oltásoktól. Ugyanakkor Albert Einstein és Steve Jobs is az intuíció fontosságát hangsúlyozták.

Az intuitív gondolkodásnak is megvannak az előnyei. Gyors döntéseket hozhatunk vele, ami krízishelyzetben hasznos lehet. A tapasztalattal az intuíció szakértői szintre is fejlődhet.

Egy másik ok az összeesküvés-elméletekben való hit mögött a bizalomhiány lehet. Amikor nem értjük, hogy miért hoznak minket érintő döntéseket, kiszolgáltatottnak érezzük magunkat, és hajlamosabbak vagyunk hinni a összeesküvés-elméleteknek.

A kutatások gyakran az analitikus gondolkodás fejlesztésére összpontosítanak az összeesküvés-elméletek elleni küzdelemben. Fontos azonban megjegyezni, hogy az analitikus és intuitív gondolkodásmód nem kizárólagosan létezik, hanem együtt is előfordulhat. A legjobb döntéseket akkor hozzuk, ha a helyzetnek megfelelően tudunk váltani a két gondolkodási mód között.

Vannak helyzetek, amelyek jobban megfelelnek az analitikus gondolkodásmódnak (pl. számítások), míg másokban az intuícióra van szükség (pl. arckifejezések megértése). Az adaptív döntéshozó mindkét gondolkodási módban jártas.

Az összeesküvés-elméletekben való hit csökkentésének egyik módja az adaptív döntéshozatal javítása. Ebbe beletartozik a kritikus gondolkodás elsajátítása, a tudományos információk forrásainak értékelése, és a nyitottság a különböző nézőpontokra.

Forrás: The conversation