A gízai piramisokról és a görög templomokról is napvilágot látott valami elképzelhetetlen, amire eddig csak a legmerészebbek gondoltak
Olvass tovább...
Egy athéni múzeumban található az a közel két és félezer éves relikvia, amely döbbenetesen modernnek – éppen ezért érthetetlennek – tűnhet a mai szemlélő számára.
Az ókori Görögország a mai emberi civilizáció egyik szülőhelye. Számos tudományos felfedezést köszönhetünk a több ezer éve ott élt gondolkodóknak, de a művészetekben is maradandót alkottak, a sportról nem is beszélve – gondoljunk csak a hajdani olimpiai játékokra.
Napjaink Görögországa egyáltalán nem tekinthető sportnagyhatalomnak. Ez a legnépszerűbb sportágnak számító foci kapcsán is elmondható, a görög első osztály (Super League 1) mérkőzései általában néhány ezres nézőközönség előtt zajlanak. A válogatott 2004-ben ugyan Európa-bajnokságot nyert, de hol van már a tavalyi hó…
Olvass tovább...
Ennek fényében különösen meglepő, hogy olyan ősi relikviát találtak, amely azt bizonyítja, hogy az ókori görögöknek a futball kialakulásához is közük van. A közép-amerikai majákról köztudott, hogy létezett egyfajta rituális labdajátékuk, míg a modern foci a 19. századi Nagy-Britanniában alakult ki, a görögök szerepvállalása viszont abszolút újdonság.
Egy régi márványrelief (vagyis dombormű) az athéni Nemzeti Régészeti Múzeumból ugyanakkor kétségkívül ezt támasztja alá. Egy görög ifjút ábrázol, amint egyértelműen egy gömbölyű labdát egyensúlyoz a combján, vagy talán „dekázgat” egy kisebb fiú jelenlétében.
Olvass tovább...
Ha ezt bizonyítéknak tekintjük, akkor elmondhatjuk, hogy a futball – primitív formában – már 2400 esztendeje is létezett. Szakemberek szerint ugyanis a dombormű a Krisztus előtti 4. századból, valamikor a 400–375 közötti időszakból származik.
Az ókori görögök által játszott foci az episzkürosz nevet viselte. Két csapat mérkőzött meg egymással, 12-14 tagúak, és egyetlen labdával folyt a küzdelem. Fontos különbséget jelentett a szabályokban, hogy akkor még kézzel is hozzá lehetett érni a játékszerhez.
A csapatok között volt egy fehér vonal (ezt hívták szkürosznak), illetve mögöttük szintén, és a labda gyakran cserélt térfelet játék közben. Az a csapat győzött, amelyik a másikat a fehér vonala mögé tudta szorítani.
A testi kontaktus megengedett volt (nem csoda, hogy a katonaállam Spártában imádták ezt a sportágat), vagyis eléggé erőszakos játék lehetett. Később a rómaiak is átvették, náluk a harpastum nevet kapta.
Itt látható a fantasztikus dombormű: