Pitagorasznak nem sok köze van a híres tételéhez, több alkalommal is lelepleződött már
Pitagorasz tételét a mai kisiskolások is kívülről fújják, pedig a névadó tudós bő két és fél évezrede élt és alkotott az ókori Görögországban. A híres tételéhez pedig nincs annyi köze, mint a legtöbben gondolják.
Az ókori görög filozófus és matematikus Püthagorasz (magyarosan: Pitagorasz) Számosz szigetén született a Krisztus előtti 6. században. Kevesen tudják róla, hogy misztikus is volt, rendíthetetlenül hitt a lélekvándorlásban. Úgy gondolta, hogy az ember állat formájában is újjászülethet, ezért gyakran prédikált az állatoknak is.
Pitagoraszt ma legalábbis „flúgosnak” tartaná a társadalom, nem pedig nagy matematikusnak. A róla elnevezett Pitagorasz-tétel (a²+b²=c²) kapcsán mindenki jól ismeri – pedig ez nem is az ő „találmánya”.
Áttörés jöhet az ókori görög "számítógép" ügyében, közel kerültek a tudósok a megfejtéséhez
Olvass tovább...
A babilóniaiak és az indiaiak már évszázadokkal előtte ismerték és alkalmazták, valójában – legyen mindenki erős – a Pitagorasz-tétel nagyjából egy ezredévvel idősebb, mint maga a híres bölcs. Akinek nagyjából annyi az érdeme, hogy ő ismertethette meg a görögökkel, de még az első bizonyítás sem tőle származik.
A tétel első megjelenése egy agyagtáblán olvasható, amelynek nincs neve, csupán egy semmitmondó kódszámot adtak neki a tudósok. Az írás szerzője egy téglalap átlóját számolta ki ezzel a módszerrel, mégpedig az ókori Babilóniában, valamikor Krisztus előtt 1900–1600 között, vagyis tényleg a görög tudóst megelőzve.
7000 éves óriási tojás leplezi le az ókori egyiptomi piramisok építésének rejtélyét?
Olvass tovább...
Egy másik tábla (amely Krisztus előtt 1800–1600 között születhetett) egy négyzetet, illetve belerajzolt háromszögeket tartalmaz, és szintén annak a bizonyítéka, hogy a babilóniaiak ismerték a Pitagorasz-tételt, még ha nyilvánvalóan nem így nevezték.
De akkor hogyan ragadt rá a tételre a ma ismert elnevezés? Ez alighanem a püthagoreusoknak köszönhető, akik Püthagorasz tanaira támaszkodtak, és közösségeik egész Magna Graeciában (Itália déli részén) megjelentek.
Pitagorasz tanításai (főleg a lélekvándorlással kapcsolatosak) olyan nagy hatásúak voltak, hogy a mesternek még a halála után két évszázaddal is akadtak hálás követői. A hálájuk pedig az volt, hogy „öröklétet” ajándékoztak a bölcsnek a matematikai fogalom révén.
Pitagorasz tétele folyadékokkal is bizonyítható:
