Elképesztő vagyon a fű alatt: rekordméretű viking kincsre bukkantak egy dán udvarban

Miközben a hátsó kertjét ásta, egy alkalmi kincskereső Dániában 18,5 kilogrammnyi ezüstkincsre bukkant. Ez a véletlen felfedezés az ország eddigi leghatalmasabb ismert viking kori ezüstlelete, amely felbecsülhetetlen értékű lehet e történelmi fejezet megértésében.

A kincsgyűjtemény mintegy 700 ezüsttárgyból áll: ezüstrudakból, karkötőkből, több tucat érméből, egy kis Thor-pörölyből, valamint különféle felvágott ezüsttárgyakból. Az ilyen jellegű ezüsttárgyakat a vikingek gyakran fizetőeszközként és értékőrzőként használják - lényegében a pénz egy korai, prototípus formájaként szolgáltak.

Hogy egy viking miért döntött úgy, hogy elássa a felhalmozott vagyont egy mezőn, azt ma már csak találgatni lehet. Az mindenesetre biztos, hogy a lelet nemrégiben nagyon boldoggá tett egy Rebildben élő dán állampolgárt, aki épp a kertjében épített új teraszt.

Eredetileg csak néhány órás kemény kerti munkáról lett volna szó - füvet, köveket és kavicsot kellett volna eltakarítanom egy új térkövezett teraszhoz -, de végül életem legnagyobb meglepetése lett belőle

- nyilatkozta a névtelenséget kérő megtaláló, majd hozzátette:

Fél óra ásás után az ásóm eltalált valamit, ami fura hangot adott ki. Először azt hittem, hogy valami régi vas, drót vagy edénydarab, de amikor kézzel kezdtem el kotorászni, egymás után húztam ki a fémtárgyakat a földből. Rövid, óvatos munka után rájöttem, hogy ékszerekről, érmékről és ezüstrudakról van szó.

A tárgyak közül nagyjából 320 darab az eredeti agyagedényben volt, a többi pedig a környező talajban szóródott szét. Összességében a lelet háromszor akkora, mint a korábbi dániai rekorder, amely körülbelül 6,5 kilogrammot nyomott.

Az egyik különleges darabon még rúnaírásos gravírozás is található. Az Észak-Jütlandi Múzeum szakértői szerint a felirat "hutu"-ként fordítható, ami egy név vagy egy tulajdonosi jelzés lehetett.

A régészek becslése szerint a kincs a 10. századból származik, pontosan abból az időszakból, amikor a viking kor a csúcspontját érte. Ezt a kormeghatározást a gyűjteményben található két angolszász ezüst pennyre alapozzák, amelyeket idősebb Eduárd király uralkodása alatt vertek (aki 899 és 924 között uralkodott).

Bár a lelet rekordméretű, nem teljesen példa nélküli. A környéken korábban is találtak már nagy, szintén a 10. századból származó ezüstkincseket, ami arra utal, hogy Rebild egykor a viking kori gazdaság és kereskedelmi hálózatok egyik fontos csomópontja volt.

Az új ezüstkincs azt mutatja, hogy Rebild térsége nem egy peremvidék volt, hanem szerves része azoknak a hatalmas gazdasági és kulturális kapcsolatoknak, amelyek Skandináviát kelet felé a Balti-tenger térségével és az iszlám világgal, nyugat felé pedig az Északi-tenger vidékével, Angliával és Nyugat-Európával kötötték össze

- mondta Torben Sarauw, az Észak-Jütlandi Múzeum örökségvédelmi igazgatója és régésze.

Sarauw azt is megjegyezte, hogy az érmék csak a lelet egy kis részét teszik ki; az ezüstrudak és az ékszerek súlyuk alapján lényegesen többet értek. Ez jó betekintést nyújt abba, hogyan tárolták és szervezzék a vagyont a viking kori Dániában - írja az IFLScience.

Ez a felfedezés óriási jelentőséggel bír a dániai viking kor megértése szempontjából. Nemcsak a mérete miatt, hanem azért is, mert a kincs olyan tisztán megmutatja, hogyan működött az ezüst vagyonként és fizetőeszközként a viking korban. Olyan ez, mintha megtaláltunk volna egy széfet a viking korból

- tette hozzá a szakértő.