27 apró égitestet találtak a Neptunusz mögött a kutatók, és valami egészen furcsát vettek észre rajtuk
Ettől még ők is teljesen ledöbbentek.
A Neptunusz pályáján túl kis égitestek serege található, amelyek a Naptól rendkívül távoli pályákon keringenek. Az első ismert Neptunuszon túli objektum (TNO – Trans-Neptunian Object) a Plútó volt, és azóta több ezret találtak még. Most a csillagászok további 27, az eddig ismertek közül a legkisebbek közé tartozó égitest felfedezéséről számoltak be, és van bennük valami igencsak különös.
A TNO-k populációja két csoportra osztható. Vannak az úgynevezett „hideg” objektumok, amelyek a Neptunuszon túl, kör alakú, stabil pályán alakultak ki, valamint a „forró” objektumok, amelyek az Uránusz és a Neptunusz között jöttek létre, majd kifelé lökődtek. Ez utóbbi csoport tagjai elliptikus pályán mozognak, és ki-be járnak a Naprendszer síkjából.
„Megölhet mindannyiunkat” – volt OpenAI-kutató figyelmeztetett a mesterséges intelligencia jövőjére
Olvass tovább...
Az újonnan felfedezett TNO-k nagyjából városméretű világok, amelyek keletkezésük óta valószínűleg számtalan ütközést szenvedtek el. Ennek alapján a csillagászok azt feltételezték, hogy a felszínük jelentősen átalakult a hosszú és megpróbáltatásokkal teli történetük során. A JWST (James Webb űrtávcső) és a Hubble megfigyelései szerint azonban a felszínük ehelyett megőrizte a nagyobb forró és hideg populációkra jellemző tulajdonságokat. Úgy tűnik, az, hogy apró darabokra zúzódtak, nem volt hatással az összetételükre.
Ezek a dinamikailag »forró« TNO-k megőrizték születési helyük jellegzetességeit, még úgy is, hogy a pályájuk azóta teljesen összekuszálódott
- nyilatkozta a közleményben David Trilling, az Észak-Arizonai Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője.
Elképzelhető lenne egy olyan forgatókönyv, amelyben az ide-oda lökődés és a darabokra hullás megváltoztatja a felszín összetételét, és így a parányi TNO-k más felszíni színt mutatnának, mint a nagyobb testvéreik. Ezért igazán lenyűgöző látni, hogy a legkisebb objektumok valahogyan »emlékeznek« és megőrzik keletkezésük történetét
- mondta Anastasia Morgan, az Észak-Arizonai Egyetem doktorandusza, aki a színnel és összetétellel foglalkozó két tanulmány egyikét vezette.
Így tehát mind a forró, mind a hideg csoport megőrizte eredeti színét, és a méreteloszlásuk is hasonló. A legkisebb felfedezett objektum mindössze 5 kilométer átmérőjű volt, ami ötször kisebb, mint amit a földi teleszkópokkal – legalábbis a jelenlegiekkel – észlelni lehetne.
„Rendkívül érdekes, hogy a planetezimálok (bolygócsírák) kialakulásának folyamata végül ugyanazt a méreteloszlást eredményezi mind a hideg, mind a forró populációnál, annak ellenére, hogy a korai Naprendszer eltérő régióiban jöttek létre
- magyarázta Marielle Eduardo, a Victoria Egyetem doktorandusza, aki a méreteloszlással foglalkozó kutatást vezette.
Úgy tűnik, ez a folyamat független a protoplanetáris korong körülményeitől, és hasonló méretű bolygócsírákat hoz létre, függetlenül attól, hogy a korong forró vagy hideg, sűrű vagy ritka volt-e
- tette hozzá a szakember.
Mindkét tanulmányt a The Astronomical Journal című szakfolyóiratban publikálták - írja az IFLScience.
Ez is érdekelhet:
A tudósok állítják: megtalálták a Föld legnagyobb állatát - de a bizonyíték megsemmisült
Olvass tovább...
