Még a magyartanárok is megdöbbentek, íme a magyar szó, amit szinte mindenki rosszul ír le

A mindennapokban már csak nagyon kevésszer ragadunk tollat vagy ceruzát, ha írni kell. A legtöbb ember a munkahelyén is általában email-en keresztül kommunikál, egész nap csak gépelünk így. A legtöbbször pedig már automatikus helyesírás-ellenőrző rendszereket is beépítenek az általunk használt programba. Azonnal jön a piros aláhúzás, ha a szó helyesírása rossz. 

De mit tennénk egy olyan világban, ahol csak magunkra hagyatkozhatunk? Menne még helyesírás-ellenőrző programok nélkül a helyesírás?

Magyartanárok állították össze a leggyakoribb helyesírási hibák listáját - ebből bizony sokat lehet tanulni

Érdekes lista látott napvilágot korábban az Eduline-on, amelyben a magyarok által elkövetett leggyakoribb helyesírási hibákat sorolták fel. Olyan szavak kerültek a listára, amelyeket az országban nagyon sokan helytelenül írnak le. A lista elemei között sok a földrajzi név.

A tízes listán első helyen foglal helyet Magyarország ikonikus hídjának neve, az Árpád híd, amelyet helyesen így kell leírni. Ám nagyon sokszor kötőjelet tesznek a magyarok az Árpád és a híd közé, és így írják a szót: Árpád-híd. Ám ez helytelen. A szabály egyértelműen fogalmaz ebben az esetben: az akadémiai helyesírási szabályzat szerint a természetes földrajzi képződmények neveit (tó, folyó, hegység stb.) kötőjellel, a közterületek neveit pedig külön írjuk.

A Lánchíd a kivétel, itt a híd típusára utal a szó, az eredeti neve pedig az, hogy Széchenyi lánchíd.

A listán helyet kaptak dátumok helyesírásai is. 

Az április 1-jén a helyes, míg a gyakran használ április 1-én a helytelen. Vagy az időjárás-jelentés így helyes, helytelen egybeírni úgy, hogy időjárásjelentés. Rossz az is, ha a Húsvétot nagy betűvel írjuk, helyesen úgy kell írni, hogy húsvét, hiszen az ünnepek és nevezetes napok elnevezéseit kisbetűvel kell kezdeni a helyesírási szabályok szerint.

A teljes lista IDE kattintva is elérhető.