Furcsa dolgot szúrtak ki a Halászbástyán, rendkívüli oka van

Ha van helyszín, ahol Budapest tényleg megmutatja a giccsmentes, fenséges arcát, az a Budai Vár pereme. Aki sétált már a Halászbástya fehér kövei között naplementekor, pontosan tudja azt a megfoghatatlan érzést, amikor a város zaja elcsendesedik, és csak a Parlament kupolája csillog a Duna túloldalán.

De ha egy pillanatra elszakadsz a szelfiző turisták tömegétől, és elkezded figyelni a részleteket, rájössz, hogy ez az épület nem csak azért van ott, hogy szép legyen a panoráma. Van benne valami különös, ami messze túlmutat a puszta dekoráción.

Az ember hajlamos azt hinni, hogy Schulek Frigyes egyszerűen csak egy látványos neoromán díszletet akart rittyenteni az 1896-os millenniumi lázban, de a magyar építész zsenialitása abban állt, hogy minden egyes faragványba belecsempészte a DNS-ünket.

A Halászbástya ugyanis soha nem is volt vár a szó katonai értelmében. 

Budapest ékköve, ami majdnem az enyészeté lett

Bár ma már az UNESCO Világörökség részeként tiszteljük, a Halászbástya falai között ott vibrál a vérzivataros történelem minden egyes pillanata. Az épületegyüttes a régi várfalak maradványaira épült, ott, ahol évszázadokkal ezelőtt állítólag a halászcéh emberei vigyázták a békét.

A második világháború ostroma alatt a csipkézett falak szinte rommá váltak, de a magyarok élni akarása – és Bors László restaurációs munkája – visszahozta ezt a csodát az élők sorába.

Ami igazán furcsa és egyedi: Ha végigfuttatod a tekinteted a 140 méter hosszú homlokzaton, látni fogod Hunyadi Jánost, Szent Istvánt, sőt még Julianus barátot is, amint a távolba néznek.

A térkiképzés, a kandeláberek fénye és a lépcsősorok íve mind-mind egy gigantikus kirakós darabjai. De van valami, ami az egészet összefogja, és ami csak akkor válik érthetővé, ha elkezdesz számolni.

A titok nyitja: Miért pont hét?

Sokan csak „magyar Disneylandnek” hívják a bástyát a mesebeli kinézete miatt, de a süveges tornyok száma mögött egy kőkemény történelmi tény áll, ami a nemzetünk alapköveit jelenti. Ha megállsz a bástya közepén, és végignézel a látképet uraló csúcsokon, feltűnhet, hogy nem egy, nem három, hanem pontosan hét darab van belőlük.

A Halászbástya hét csúcsos süvegű tornya ugyanis a hét magyar törzset jelképezi.

Ez a hét torony mindegyike egy-egy törzs előtt tiszteleg, akik 895-ben úgy döntöttek, hogy ezen a földön raknak le mindent, és alapítanak hazát. Schulek Frigyes ezzel a húzással érte el, hogy a magyar honfoglalás egy ma is létező szimbólum legyen Budapest szívében. 

Ebben a videóban végignézhetjük milyen történelmi korokon ment át a Halászbástya: