
Döntött a FIFA a magyar vb-részvételről, Romániában teljes a meglepetés
Olvass tovább...


Ez a magyar település kilóg a sorból, a története sokakat meglep.
Magyarország kulturális és etnikai térképe rendkívül sokszínű, ám léteznek olyan pontjai az országnak, ahol a történelem és a népmozgalmak olyan különleges helyzetet teremtettek, amelyre kevés példa akad.
Az alföldi síkság végtelen rónáin, ahol a horizontot csak egy-egy templomtorony vagy facsoport töri meg, található egy falu, amely első pillantásra semmiben sem különbözik a többi környékbeli helységtől.

Olvass tovább...
Gondozott kertek, fóliasátrak végtelen sora és dolgos emberek jellemzik a mindennapokat. Azonban, ha betérünk a helyi boltba vagy megállunk egy szóra a járókelőkkel, azonnal feltűnik valami szokatlan: a levegőben egy dallamos, latin gyökerű nyelv szavai keverednek az államnyelvvel.
Ez a vidék évszázadok óta ad otthont különböző nemzetiségeknek, de van egy hely, ahol a statisztikák és a hétköznapi valóság olyat mutat, ami egyedülálló az egész országban.
Itt a hagyományok nem csupán a múzeumi vitrinekben élnek, hanem a vasárnapi istentiszteleteken, a családi ebédeken és a helyi néptánccsoport lépteiben is.
Ebben a közösségben a kettős identitás természetes állapot, ahol a lakók büszkék őseik örökségére, miközben szerves részét képezik a hazai társadalomnak.

Olvass tovább...
Ahhoz, hogy megértsük, hogyan alakult ki ez a sajátos demográfiai kép, egészen a török hódoltság utáni időkig kell visszatekintenünk, amikor az elnéptelenedett vidékek új lakókra vártak.
Ez a különleges magyar település nem más, mint a Békés vármegye északkeleti csücskében, közvetlenül a határ szélén fekvő Méhkerék. A falu neve hallatán a legtöbbeknek az uborkatermesztés vagy a világhírű néptánc jut eszébe, de a legfontosabb jellemzője mégis a lakosság összetétele. Méhkerék ugyanis Magyarország egyetlen olyan települése, ahol a román nemzetiségű lakosság alkotja a többséget.

Olvass tovább...
A legutóbbi népszámlálási adatok és a település belső statisztikái is megerősítik, hogy a lakók meghatározó része vallja magát románnak. Míg az ország legtöbb pontján a kisebbségek aránya csak néhány százalék, itt a mérleg nyelve teljesen átbillent. A falu neve (románul: Micherechi) és mindennapjai elválaszthatatlanok ettől a gyökértől.
A község története egészen 1359-ig nyúlik vissza, ám mai arculatát a 18. században nyerte el. Miután a török kiűzése után a terület pusztává vált, az 1700-as évek elején Esterházy Pál kezdte meg a betelepítést.
Belényes környékéről érkeztek az első román telepesek, akiket a földművelés és a megélhetés reménye vonzott a vidékre. A betelepülési hullám olyan intenzív volt, hogy a 18. század végére már közel kilencszázan lakták a falut, és azóta is ez a nemzetiség határozza meg a közösség karakterét.

Olvass tovább...
A település legfontosabb vallási és kulturális központja a helyi ortodox templom. Az első épület még 1770-ben készült, a mai, barokk formáját idéző téglaépületet pedig 1849-ben fejezték be. A belső freskók és az ornamentika miatt ez a hazai románság egyik legértékesebb temploma, amely hűen tükrözi a közösség hitét és összetartozását.
Bár Méhkerék lakossága büszkén őrzi anyanyelvét, a hétköznapokban a két nyelv természetes szimbiózisban él egymás mellett.
A fiatalabb generációk körében már megfigyelhető a magyar nyelv gyakoribb használata, de az identitásuk továbbra is erős.
A település gazdaságát a fóliás zöldségtermesztés élteti: az itt termelt uborka, paprika és paradicsom az ország minden pontjára eljut.
Teljes népesség: kb. 1870 fő
Nemzetiségi kötődés: A lakosság döntő többsége (több mint 65-70%-a) román nemzetiségűnek vallja magát.
Vallási megoszlás: Meghatározó az ortodox hit (kb. 36-40%), de jelen van a baptista és más keresztény felekezet is.
Békés vármegye ezen szeglete tehát élő bizonyítéka annak, hogy a határok és a nemzetiségek találkozása néha egy gazdag, értékes és önfenntartó közösséget is létrehozhat.
Forrás: Wikipédia