promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Többszáz éves olasz irat olyat állít a magyarokról, ami ma már elképzelhetetlen lenne

Többszáz éves olasz irat olyat állít a magyarokról, ami ma már elképzelhetetlen lenne

Borítókép:  Profimedia
Színes
Kategória fejléc

Tényleg ilyen volt Magyarország?

Magyarok a világirodalomban

Mindig jó érzés, amikor a magyarokról kedvezően esik szó a világ nagy műveiben. Az ember ilyenkor óhatatlanul egy kicsit kihúzza magát: lám, a történelem és az irodalom legnagyobb alakjai között is volt, aki felfigyelt ránk.

Sokan azonban nem tudják, hogy a világ egyik leghíresebb irodalmi alkotásában, az Isteni színjáték lapjain is szerepel Magyarország - ráadásul kifejezetten pozitív összefüggésben.

Az isteni színjáték

A monumentális mű szerzője Dante Alighieri, a középkori Európa egyik legnagyobb költője, aki a 14. század elején írta meg túlvilági látomását.

Az Isteni színjáték a Poklon, a Purgatóriumon és a Paradicsomon vezeti végig az olvasót, miközben Dante nemcsak vallási és filozófiai kérdéseket boncolgat, hanem kora politikai viszonyairól is meglepően konkrét véleményt mond.

Uralkodók, városok és egész népek kerülnek mérlegre az isteni igazságszolgáltatás fényében - és ebben a nemzetközi körképben bukkan fel Magyarország neve.

A híres rész a Paradicsom XIX. énekében olvasható, ahol az égi igazság jelképeként megszólaló sas sorra veszi Európa uralkodóit. A hangnem sokszor kifejezetten kritikus: van, akit kapzsisággal, mást erkölcsi romlottsággal illet a költő.

Mit ír a magyarokról Dante?

Éppen ezért különösen feltűnő, amikor Magyarországhoz ér. Babits Mihály klasszikus fordításában a sor így hangzik:

"Óh, boldog Magyarország! csak ne hagyja magát félrevezetni már."

Kevés nemzet mondhatja el magáról, hogy Dante ebben a fejezetben inkább dicsérő, mint elmarasztaló hangon említi.

Az irodalomtörténészek régóta foglalkoznak a kérdéssel, pontosan mit is tudhatott Dante Magyarországról. A legtöbb értelmezés szerint nem részletes helyismeretről van szó, inkább a korabeli politikai hírek és a Magyar Királyság viszonylagos stabilitásának visszhangja jelenik meg a sorokban.

Mindenesetre figyelemre méltó, hogy a költő tudatosan emeli ki az országot abban a felsorolásban, ahol más uralkodók inkább bírálatot kapnak.

Aki szeretné felidézni miről is szól a mű, az alábbi videóból megteheti: