Rejtélyes hibrid állatok lepték el a fukusimai atomkatasztrófa helyszínét, teljesen kiszorították az őshonos élővilágot

Egy különös genetikai kísérlet a katasztrófa árnyékában

A 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset nemcsak az emberi közösségeket és a tájat formálta át, hanem váratlan biológiai folyamatokat is elindított: a kiürített zónákban hátrahagyott házisertések kiszabadultak, miközben a japán vaddisznók fokozatosan benyomultak az elhagyott mezőgazdasági területekre.

A két közeli rokon alfaj találkozása egy szokatlanul nagy hibridizációs eseményhez vezetett, amely néhány év alatt látványosan átalakította a helyi állomány genetikai szerkezetét.

A kutatók számára ez ritka, természetes kísérletnek bizonyult. A házisertés és a vaddisznó képes termékeny utódokat létrehozni, így a keveredés nem zsákutca volt, hanem gyorsan növekvő populációt eredményezett. A folyamat rövid idő alatt felgyorsította azokat az evolúciós dinamikákat, amelyek normál körülmények között jóval lassabban zajlanának.

Gyors szaporodás, gyors átalakulás

A jelenség feltárásához japán kutatók 2015 és 2018 között 191 vaddisznó és 10 házisertés mitokondriális DNS-ét vizsgálták. Mivel ez az örökítőanyag az anyai ágon öröklődik, pontosan nyomon követhetővé vált, hogyan terjedtek a házisertés-vonalak a hibrid egyedekben.

A házisertések egész évben képesek szaporodni, míg a vaddisznók jellemzően évente egyszer ellnek. Meglepő módon ez a gyors szaporodási ciklus a vadonba került sertések utódaiban is fennmaradt.

Az első kereszteződésektől számítva sok egyed már öt generációnál is távolabb volt, ami rendkívül gyors generációváltást jelez. A kezdeti időszakban a hibridek száma robbanásszerűen nőtt, ugyanakkor a folyamatos visszakereszteződés a vaddisznókkal fokozatosan felhígította a házisertés-géneket - ami először genetikai lendületet adott, az hosszabb távon beleolvadt a vad populációba.

Tanulságok a természetvédelem számára

A kutatók hangsúlyozzák, hogy Fukusimában egy egyszeri, nagy léptékű kiszabadulás történt, nem pedig folyamatos utánpótlás, mint például Észak-Amerikában, ahol a házisertések rendszeresen keverednek a vad állományokkal. Itt a génállomány egyszer kapott nagy mennyiségű új elemet, amelyet a vaddisznó-populáció viszonylag gyorsan elnyelt.

Az eredmények gyakorlati jelentőséggel bírhatnak az inváziós fajok kezelésében. Ha egy populációban megjelenik egy gyors szaporodásra képes anyai vonal, az rövid idő alatt létszámrobbanást okozhat.

A generációváltás ütemének megértése segíthet előre jelezni az ilyen kilengéseket, és hatékonyabb vadgazdálkodási stratégiák kidolgozását teheti lehetővé, így a fukusimai hibridek története nemcsak különös ökológiai epizód, hanem fontos tanulmány a természet alkalmazkodóképességéről.

Így néznek ki a fukusimai hibrid-malacok:

_{forrás: iFLScience}