
6 millió forintot ér ez az 500 forintos, a magyarok 99%-a nem is tudja, hogy létezik
Olvass tovább...
Érdemes átnézni az aprópénzt, kincs lehet benne.
A modern világban a legtöbben a pénzgyűjtést szó szerint értik: minél több, annál jobb. A hangsúly a mennyiségen van - megtakarításokon, hozamokon, növekedésen.
Akad azért egy különleges közösség, akiknek a pénz nem csupán érték, hanem történet, művészet és szenvedély. Ők lennének a numizmatikusok - azok, akik nem a nullákat számolják (legalábbis nem csak), hanem a részleteket figyelik. Számukra egy apró hiba, egy elcsúszott minta vagy egy ritka verdejel többet ér, mint ezer tökéletesen gyártott érme.
Olvass tovább...
A numizmatikában a különlegesség a kulcs: míg más területeken a hibát lehetőleg javítani kell, itt épp a hiba tesz valamit felbecsülhetetlenné. Egy félreütött veret, egy szokatlan domborulat vagy egy ritka széria igazi aranybánya lehet a gyűjtőknek.
Nem a pénz vásárlóereje számít, hanem az, hogy mennyi történetet, titkot és kuriózumot hordoz magában. Ez az a ritka világ, ahol egy selejt valójában kincs, a hibás példányt nem elrejtik, hanem vitrinbe teszik - egy szerény érme sokkal többet érhet a névértékénél, sokkal többet.
Olvass tovább...
Most éppen egy különleges 200 forintos érme tartja lázban a gyűjtőket és a kíváncsi netezőket. A 2009-ben kibocsátott sorozatban akadt néhány példány, amelyek úgynevezett "hosszú vízvonalas" hibával készültek.
A hátoldalon a harmadik hullámvonal egybefüggő, pedig alapvetően két külön minta lenne. Ebből a verdehibás típusból mindössze körülbelül 1200 darabot ismernek, így igazi ritkaságnak számít.
A legizgalmasabb pedig, hogy ezek az érmék még forgalomban vannak, így akár egy ilyen kincs is lapulhat a pénztárcádban, bármikor megkaphattunk egyet akár visszajáróként is.
A gyűjtők az online információk alapján több tízezer forintot sem sajnálnak érte, ami így legalább 50-szeres értéknövekedésnek minősül a névértékhez képest, ami azért elég szépnek mondható.
Így néznek ki ezek a 200-asok:
forrás: dívány