
Itt a vége, leírták, hogy halt meg Petőfi Sándor, iszonyatos végzete volt a költőfejedelemnek
Olvass tovább...
Egészen vad reakciókat okozott a román irodalomi életben Krasznahorkai Nobel-díja.
Mint arról már bizonyára egész Magyarország értesült, idén Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat. A magyar író évtizedek óta a világirodalom egyik legsajátosabb hangú szerzője, évek óta beszélték, hogy esélyes a Nobelre, ennek ellenére azért sokan meglepődtek, hogy végül tényleg megkapta.
A hír azonban nemcsak itthon váltott ki hatalmas visszhangot, hanem Romániában is, ahol a helyi írótársadalom meglehetősen vegyes érzelmekkel fogadta az elismerést.
Olvass tovább...
A legélesebben talán Dan Alexe román író reagált, aki szerint Krasznahorkai csak egyfajta "közép-európai kvóta miatt” kaphatta meg a díjat.
A közösségi médiában megjelent bejegyzése alatt sokan helyeseltek, hozzátéve, hogy „a bizottság biztosan összekeverte Budapestet Bukaresttel”, hiszen szerintük inkább egy román szerzőt kellett volna kitüntetni.
Mások azt hangsúlyozták, hogy a Nobel-bizottság döntése nem irodalmi, hanem politikai alapon született és inkább egyfajta Orbán Viktor-ellenes gesztusként értelmezhető.
Olvass tovább...
Egy Tene Ionut nevű román irodalmár szintén úgy véli, a döntés mögött politikai szándék állhat. Hosszasan taglalta Krasznahorkai életútját, külön megemlítve azt, hogy az író anyai ágon "minden bizonnyal" erdélyi román származású, ezért "félig románként" is lehet rá tekinteni.
Az interneten terjedő román cikkekben ez a vonal erősen hangsúlyossá vált, mintha ezzel próbálnák enyhíteni a nemzeti csalódást.
Így okozott egy a lakosság igen kis százaléka által olvasott író (lássuk be, a kortárs irodalom a társadalom nem túl nagy részének a hobbija) igazi felfordulást a román irodalmi életben - igencsak frappáns bosszú lenne Trianonért, de abban biztosak vagyunk, hogy a friss Nobel-díjas Krasznahorkainak ilyesmi nem igazán jutott eszébe.
Krasznahorkai László és Tarr Béla leghíresebb együttműködése, a Sátántangó elemzése: