Botrány Romániában, a magyar zászló olyan helyre került, ahová tilos lett volna

A nemzeti zászló születése

A zászló, mint az állam egyik legfőbb szimbóluma, ma már alapvetésnek tűnik, de története nem nyúlik olyan messzire, mint gondolnánk. A középkorban és a kora újkorban dinasztiák, uralkodóházak és hadseregek használtak különböző lobogókat, ám ezek inkább a hatalom birtokosait, nem pedig a népet jelképezték.

A modern értelemben vett nemzeti zászló igazából a 19. század nemzeti mozgalmaival született meg, amikor a közösségek önazonosságot és függetlenséget kerestek, ehhez pedig új szimbólumokra volt szükségük. A francia forradalom trikolórja hamar mintává vált, számos ország követte a példát a kontinensen.

A trikolór család

A francia minta alapján született meg a magyar piros-fehér-zöld, amelynek vízszintes csíkozása egyszerre utalt a szabadságeszményre és a történelmi nemzeti színekre.

Ugyanezek a színek jelentek meg Olaszország zászlaján is, ott azonban függőleges sávokban, az új egységes olasz állam jelképeként. A trikolórok sokasága időnként zavart is okozott: a hasonlóság egyszerre fejezett ki közös forradalmi gyökeret, ugyanakkor megnehezítette a megkülönböztetést a nemzetközi porondon.

Egy oda nem illő magyar lobogó

Ennyi hasonló zászló esetén szinte garantálható, hogy lesznek félreértések. Pontosan ez történt pár éve Romániában, amikor egy olasz-román gazdasági tárgyaláson véletlenül a magyar zászló került kihelyezésre az olasz helyett. 

A román fél magyarázkodhatott, hogy valóban nagyon hasonló a két lobogó - arra viszont már némileg nehezebb mentséget találni, hogy vajon miért nem akadt senki a társaságban, aki felismerte volna az egyik szomszédos államuk zászlóját.

Könnyen megeshet, hogy legközelebb egyszerűbb volna román-csádi csúcstalálkozót szervezni - ott ugyanis szinte lehetetlen elrontani a protokolláris zászlófelállítást, mivel a két zászló gyakorlatilag megegyezik.

A román és a csádi zászló esete:

_{forrás: origo}