
Eltüntették Magyarországot a térképről, új Európa térkép terjed
Olvass tovább...
Eddig ilyen nem fordult elő Magyarországon.
Egy vásárló közösségi oldalon számolt be arról, milyen meglepő tapasztalat érte egy esztergomi hipermarketben a pizzériában. Elmondása szerint mindössze egy pizzaszeletet és egy dobozos üdítőt vásárolt a pultnál, ám a nyugtán nemcsak az étel és az ital ára szerepelt, hanem kétféle szervízdíj is. A végösszeg így 1790 forintra rúgott, amelyben 884 forint volt a pizza, 670 forint az üdítő, a fennmaradó rész pedig különféle díjak.
A vásárlót nem az ár önmagában lepte meg, hanem az, hogy a pultnál történő kiszolgálás után is felszámoltak szervízdíjat, ami hagyományosan az asztali éttermi kiszolgálás része. A nyugtáról készült fotót is mellékelte, amelyen jól látható, hogy a tételek között kétszer is szerepel a „szervízdíj” megnevezés.
Olvass tovább...
A bejegyzés alatt gyorsan kialakult a vita. Többen értetlenségüknek adtak hangot: miért kellene szervízdíjat fizetni egy szupermarket üzletsorán, ahol a vásárló maga viszi a pulthoz a tálcát? Mások viszont úgy vélték, hogy a jelenség mögött inkább adminisztratív okok állhatnak. Egy hozzászóló például azt írta: valószínűleg csak adózási technika, hiszen a pizza valójában 990 forint lehetett, és a szervízdíj tételként való feltüntetése csupán könyvelési trükk.
Ez azonban a vásárlót aligha vigasztalja. A vevő ugyanis azt látja a nyugtán, hogy nemcsak az ételért és az italért fizet, hanem plusz szolgáltatásért is - még akkor is, ha valójában semmilyen extra kiszolgálásban nem részesült.
Olvass tovább...
A szervízdíj fogalma Magyarországon egyértelmű: az asztalnál történő felszolgálás után a számla meghatározott százalékát számolják fel - ha azonban a vásárló a pultnál maga kéri ki az ételt és az italt, talán jogosan érzi furcsának, hogy ugyanilyen tétellel terhelik.
Az eset tanulsága, hogy bár lehet mögötte pusztán adózási megoldás, a fogyasztók szemszögéből mindez bizalomvesztést okozhat. Aki szervízdíjat lát a blokkján, azt gondolja: valamiért többet fizetett, mint amennyit kellett volna. A kérdés így nyitva marad: vajon átláthatóbb kommunikációval és egyértelmű árkiírással elkerülhetők lennének az ilyen félreértések?
A számláról készült fényképet IDE kattintva lehet megtekinteni.