Rettegnek a tudósok, ezért nincs híd Európa és Afrika között, valami van a mélyben

Egészen megdöbbentő tény, hogy Afrika és Európa partjai egy bizonyos ponton mindössze 14 kilométerre fekszenek egymástól. Ez a pont a Gibraltári-szoros, amely az egész világ egyik legérdekesebb helyszíne. A környékén évente sokezren próbálnak átjutni a jobb, magasabb minőségű európai élet reményében Marokkóból Spanyolországba. Tiszta időben, az éppen csónakba szálló migránsok, vagy éppen a gibraltári turisták a part menti sziklákon egyik kontinensről a másikba is átláthatnak.

Biztosan sokan elgondolkoztak már azon, hogy miért csak hajóval vagy más egyéb vízre alkalmas járművekkel? Ugyanis sem egy tengeri alagút, sem egy hosszú, végtelenbe nyúló híd nem köti össze egymással a két partot. Tudjuk, hogy maga a híd hossza ma már nem lenne lehetetlen, lévén Kínában a lassan már „millió” híd országának tekinthető államban ennél sokkalta nagyobb átkelőket építenek.

A világ leghosszabb hídja is Kínában található.

A Peking-Sanghaj vasútvonal tartalmazza a világrekordert, amely valamivel több, mint 168 kilométer hosszan kígyózik a néhol népes, néhol vadregényes kínai tájban. A vonalon közlekedő nagysebességű vonat 2011. óta utaztatja át az utasokat a nagyjából négy esztendő alatt megépült Tajsang-Kunsan hídon. Tehát a technológia adva vagyon részben, másrészt ennek a gyakorlati hiánya is a projekt buktatója, de erről később.

Próbáljuk meg azt feltételezni, hogy a spanyolok és a marokkóiak hatalmas egyetértésben (nem lehetetlen, foci-világbajnokságot is együtt akarnak rendezni 2030-ban a portugálokkal) összeadják rá a pénzt. Az építéshez lehet, hogy hozzájárulnak más mecénás világcégek is, amik a logisztikában érdekeltek, illetve akár más nagyhatalmak is.

Azonban a tudósok szerint számos buktatója lenne egy ekkora hídnak ezen a terepen. Ugyanis a Gibraltári szorosnál cserélődik az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger vize egymással, természetesen ellentétes áramlással. Ez pedig a híd szerkezetét erősen próbára tenné, lévén a felszín közelében az óceáni víz türemkedik keleti irányba a medence felé. Miközben a valamivel mélyebb rétegekben éppen, hogy a tengervíz mozog hatalmas áramlással az Atlanti-óceán irányába, nyugatnak.

A két hatalmas víztömeg egymást folyamatosan forgató hatását nehezen viselnék el a híd elvileg létező tartó pillérei. Amik világrekorder méretűek lennének a maguk méretében, lévén a szoros környékén a legsekélyebb ponton is 800 méteres a mélység, de általában 1000 méternél is lentebb van a tenger. Ilyen iszonyatos méretű tartópillérek, oszlopok, sőt tornyokra lenne szükség. Ezzel ezek az építmények a legmagasabb ember alkotta objektumok lennének a történelemben. Jelenleg a Burdzs Kalifa a csúcs (szó szerint), elképesztő 828 méteres magasságával.

Végső konklúzió

Valamint érdemes megjegyezni, hogy nem lenne túl olcsó a kivitelezés sem, ezekkel a végtelen „hosszú” lábakkal. Csak szemléltetésképpen, a La Manche-csatorna alagútja Európa és az Egyesült Királyság között hiába épült meg már 31 éve, a legenda szerint körülbelül még 900-1000 évig nem fogja visszahozni az 50 épített kilométerének az árát.

A gibraltári megaprojekt: