Óriási baki a horvát tengerparton, nagyon elírták a magyar szót az üdülő paradicsomban

Óriási baki a horvát tengerparton, nagyon elírták a magyar szót az üdülő paradicsomban

Egyre több magyar turista utazik Horvátország tengerparti régiójába, ahol a vendéglátók gyakran próbálkoznak magyar nyelvű feliratokkal és turisztikai táblákkal, hogy közelebb hozzák a szolgáltatásokat a hazai látogatókhoz. A jó szándék dicséretes – de néha épp ebből születnek a legnagyobb bakik.

Most egy igazán látványos hiba került a figyelem középpontjába – mégpedig Fiume, azaz a mai Rijeka egyik történelmi jelentőségű részén, a kikötőben. A tengerparthoz közeli új fejlesztésű területen, ahol sétányokat, éttermeket és butikokat alakítanak ki, tábla hirdeti a helyszín nevét: Porto Baroš. Az egyetlen gond, hogy az elnevezés hibásan szerepel - legalábbis magyar szemmel. 

A kikötőt ugyanis a 19. század egyik legmeghatározóbb magyar államférfija után nevezték el – Baross Gábor után, a közlekedésügy kiváló minisztere után, aki kulcsszerepet játszott abban, hogy Fiume fejlett tengeri kereskedelmi központtá váljon.

A kikötő eredeti neve tehát: Baross kikötő lenne – két s-sel. Az új táblákon azonban következetesen Porto Baroš szerepel.

Akkor mi a probléma a "Baros Port" névvel

Baross Gábor nevében két "s" van, hiszen a Baross magyar családnév így íródik. A horvát "Baroš" viszont más eredetű név, más etimológiával és jelentéssel.

Így a "Baros Port" vagy "Porto Baroš" elnevezés téves névhasználat.

Ezért jogos a kritika: az elírás ugyan felháborodást kelthet, de egy olyan torzításról van szó, amely elrejtheti a magyar történelmi háttér egyik legfontosabb alakját – Baross Gábort, a közlekedésügy miniszterét, aki meghatározó szerepet játszott Fiume (Rijeka) és a kikötő fejlesztésében.

Egy betű, ami mindent megváltoztat: így tűnik el Baross Gábor neve a horvát tengerparton

A hiba különösen annak fényében meglepő, hogy Baross Gábor munkássága nélkül ma aligha lenne ekkora jelentősége ennek a térségnek. A volt közlekedésügyi miniszter ugyanis korszerűsítette a magyar vasúthálózatot – új vonalakat építtetett, egységes menetrendet vezetett be, és fellendítette a teherszállítást –, miközben Fiumét is fejlesztette: kiépíttette a vasúti összeköttetést a kikötővel, bővítette a dokkokat, és ezzel biztosította Magyarország tengeri kijáratát az Adriai-tengerhez.

Fiume (mai nevén Rijeka) virágzása nagyrészt neki köszönhető. Ez a történelmi kapcsolat a város és Magyarország között a kikötő elnevezésében is megtestesült – legalábbis eddig.

Elveszett S-betű, elveszett örökség? – Egy névtábla, amely feledésbe taszíthatja Baross Gábort

Bár az elírás elsőre ártalmatlannak tűnhet, szimbolikus súlya mégis jelentős: épp az a történelmi örökség válik láthatatlanná, amit a név őrizne. Egyetlen betű elhagyásával Baross Gábor emléke kerül homályba – pont ott, ahol munkásságának egyik legfontosabb eredménye látható.

Horvátország tengerparti üdülő térsége a nyári szezonban zsúfolásig megtelik, így több ezer magyar utazó találkozhat ezzel a nem túl szerencsés nyelvi vagy kulturális figyelmetlenséggel, bár ez nem változtat a tényen, hogy az itt töltött napok lenyűgöző tengerparti tájakkal, kristálytiszta vízzel és mediterrán hangulattal felejthetetlen élményt nyújthatnak a látogatóknak.

A kérdés jogos, hogy vajon lesz-e bárki, aki veszi a fáradságot, hogy a hibát korrigálja – és visszaadja a tiszteletet annak a személynek, aki valóban kiérdemelte?

Az alábbi videóban 52 másodpernyi szelet látható Horvátország kikötő térségéről, a "Porto Baroš" - ról: 

Forrás: ACI Marinas