Donald Trumpot is megzavarta a magyar nyelv legnagyobb egyedisége, magyar szót próbált kiejteni

Donald Trump Orbán Viktort és a CPAC Hungary-t dicsérte, a magyar nyelv azonban kifogott rajta

Donald Trump videóüzenetben köszönte meg a CPAC Hungary szervezőinek munkáját, kiemelve Szánthó Miklós és a Mathias Corvinus Collegium szerepét a rendezvény sikerében.

Az amerikai elnök külön elismeréssel szólt Orbán Viktorról is, akit kivételes vezetőnek nevezett:  „Nagyon-nagyon különleges ember, aki fantasztikus munkát végzett.”

Donald Trump hangsúlyozta, hogy a CPAC világszerte nagy tiszteletnek örvend, értékrendjük – a biztonságos határok, a törvény és rend, a hadsereg tisztelete – szerinte minden nemzet számára fontos alapelv.

A videóban egy magyar név kiejtése során azonban Donald Trump kis híján beleütközött a magyar nyelv talán legkülönösebb akadályába.

Donald Trumpot is megzavarta a magyar nyelv legnagyobb egyedisége – Egy magyaroknak egyszerűnek hangzó szót próbált kiejteni, de az „s” betű kifogott rajta

Donald Trump egy videóüzenetben próbálta kimondani „Szánthó Miklós” nevet, ám a kiejtésnél egy apróbb, de annál hangzatosabb nyelvbotlásba ütközött.

Nem ő az egyedüli külföldi, akinek meggyűlik a baja a magyar nevek kiejtésével, hiszen a magyar nyelv egyik legkülönlegesebb sajátossága, hogy az „s” betű nem azt jelöli, amire a legtöbben számítanak.

A világ nagy részén az „s” betű [sz]-ként hangzik, a magyarban viszont nem. Nálunk az „s” az [ʃ] hangot – azaz a „sh”-t – jelöli, míg a [sz] hanghoz két betűt, az „sz”-t használjuk. Ez az apró különbség óriási zavart okozhat minden olyan kommunikáció során, ahol egy külföldi személy próbál magyar neveket vagy szavakat kimondani.

De mi lehet az oka ennek a szokatlan nyelvi megoldásnak?

A válasz részben a történelmi háttérben rejlik. A magyar írás a latin ábécét vette alapul, azonban abból több olyan hang hiányzott, amelyek a magyar hangrendszerben fontos szerepet kaptak. Így történt, hogy a középkori latin s-ből nálunk az [s] és a [zs] hang kialakulása indult el, az [sz] jelölésére pedig a „z” és később az „sz” betűkombináció lett a megoldás.

A helyzetet bonyolítja, hogy amikor az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Donald Trump magyar neveket próbált kimondani – például a „Miklós” nevet –, hallható volt, hogy az „s” betűt az amerikai angol kiejtési szabályai szerint, [sz]-ként ejtette, nem pedig úgy, ahogy azt a magyar kiejtés szabályai szerint [sh]-ként kellene.

A sajátos hangjelölés sokaknak szokatlan, ami teljes mértékben érthető, hiszen a legtöbb nyelvben más szabályok vonatkoznak az „s” és „sz” hangokra – éppen ezért ez a különbség gyakran vezet kisebb-nagyobb kiejtési bakikhoz, főleg, ha valaki először találkozik a magyar nyelv logikájával.

A zűrzavart fokozza, hogy a legtöbb szomszédos ország – például Szlovákia, Horvátország vagy Csehország – más módon, például „š” betűvel vagy „sch” betűkombinációval oldja meg az [s] hang kérdését. 

A magyar kiejtés finom buktatói

A magyar kommunikáció szabályai nem egyszerűen nyelvi rendszerként értelmezhetők, hanem kulturális örökségként is. Egy-egy név, mint például „Miklós” vagy „Zamárdi”, nem véletlenül íródik úgy, ahogy – az írásmód gyakran hatással van a kiejtésre, sőt idővel a helynevek alakulására is.

Ha legközelebb valaki szokatlan módon ejti a magyar neveket, ne lepődjünk meg, hogy a magyar kiejtés valódi kihívásokat tartogat – még Donald Trump számára is.

Ebben a videóban hallható a dicséret és Szánthó Miklós nevének kiejtési kísérlete is – ahol Donald Trump láthatóan elbizonytalanodik, és a magyar „s” hang sajátossága kissé megtréfálja: 

Forrás: Nyest.hu, Tik-tok videó