A magyar Rómeó és Júlia nyugszik az ország legrégebbi épülete alatt

A történészek szerint a mai Veszprém vármegye területén, az egykori Betereg, majd Sool, modern magyarított formájában Sóly közelében ütközhetett meg a magyar trónért I. István és Koppány. Mint ismert, végül Géza fejedelem utódja végül a saját fia lett, aki felvéve a keresztény vallást az első magyar király is lett. István gőzerővel terjesztette a vallást az országban, kegyeiben pedig különösen kiemelt helyet kapott a számára kedves emlékű Sóly.

Ugyanis a veszprémi püspökség megalapítása mellett minden bizonnyal már 1000. körül megépült egy fontos kápolna a korabeli Sólyon. A megkeresztelkedett uralkodó kissé babonás lehetett, lévén komolyabb kötődése nem volt az alig pár lelkes faluhoz. Biztosnak tűnik a kápolna eredete, mert az már az említett püspökség alapítólevelében szerepel, mint hivatkozási helyként annak létrejöttére 1009-es dátummal.

Érdekesség, hogy éppen ezer esztendő telt, mire elképesztő felfedezést tettek a barokk stílusban épült vallási kegyhely belső feltárása során.

Maga a régészeti munka már 1997-ben megkezdődött, a falakon a szakértők szerint sokszáz éves festményeket azonosítottak. Ekkor már sejtették a beavatottak, hogy Magyarország talán legrégebbi, még álló épületéről lehet szó. Ezt a tézist fejelte meg a "magyar Rómeó és Júlia" megtalálása 2009-ben. 

A belső feltárás alkalmával emberi maradványokat találtak elő a padozat alatt. A két csontváz egymást ölelve talált nyughelyre egy egész évezredre. Aztán az elkövetkező vizsgálatokról már a Sírásó blog emlékezett meg 2011. körül, akik arról írtak, hogy ugyan roppant szimpatikus és romantikus lenne egy egykor volt szerelmes pár története, ám korántsem erről volt szó. A két csontváz gazdája két, ötvenes éveiben járó férfi lehetett az antropológiai vizsgálatok és elemzések szerint. 

Rokoni viszony

Az ebből fakadóan már inkább bizarrnak tűnő temetkezési mód inkább feltételezi azt, hogy a felek valószínűleg szoros rokoni kapcsolatban lehetettek egymással, és drámai körülmények között veszthették életüket. A szakemberek szerint persze nem volt véletlen az, hogy egymást ölelve adták át őket az anyaföldnek. A feltevés szerint a temetés ilyen módja egyfajta kapcsolódás volt a már letűnőben lévő pogány hagyományokhoz, mintegy fricskaként az egyre inkább teret nyerő kereszténység felé.

Ma már bizarrnak tűnik, de 1997-ben Pogány fesztivált rendeztek Sólyban: