700 éves ezüst garas bukkant fel Károly Róbert idejéből, különös címer látható rajta

Évszázadok teltek el, mióta hazánkban is bevezették a garast Károly Róbert pénzreformját követően, de még mindig használatos a köznyelvben a kifejezés, holott III. Ferdinánd magyar király regnálása óta, vagyis közel 400 éve már nincs érvényben a fizetőeszköz.

A Vaterára most felkerült példány azonban még a korai garasok közül való, melyet 1330 és 1332 között vertek és Károly Róbert látható rajta, valamint a király által meglehetősen szokatlanul értelmezett Anjou-címer, az úgynevezett pólyákkal és liliomokkal.

Az ezüstből készült, 3,64 grammos érme nagyot ment a licitoldalon és nem kevesebb mint 77 licitet követően végül 361 ezer forintért kelt el, ami komoly összegnek számít. Ennél ugyan jóval olcsóbban is találhatunk korabeli garasokat, ám ezek állapota nem közelíti meg a most licitre bocsátott példányét.

Így vezették be a Magyar Királyságban is a garast

A pénznemet Itáliában vezették be még az 1200-as évek végén, a következő években pedig a cseheknél is megjelent. Ekkoriban, az úgynevezett „nehézgaras” még színezüstből volt, ám később már más fémekkel keverték, így az ötvözetek értékükből is veszítettek.

Károly Róbert már a pénzreform kezdetén kisebb súlyú garast vezetett be, egy aranyforintért pedig 16 garast kértek el. Ezt követően a váltópénz egy időre el is tűnt, végül Mátyás király idejében újra megjelent, immár a dénár váltópénzeként. A Habsburgok idején egy garasért 4-5 dénárt adtak, a váltópénz verését III. Ferdinánd idejében hagyták abba.

Károly Róbert 1310 és 1342 között uralkodott, őt Nagy Lajos követte a trónon. Ezt az időszakot tartják a Magyar Királyság egyik fénykorának, hiszen az ország belső békéje és a dinasztikus kapcsolatok a társadalom, a gazdaság és a kultúra fejlődését is elősegítették, közelebb kerülve így a nyugati országokhoz.

Erről az időszakról láthatunk egy összefoglalót a Videótanár YouTube-csatornáján is, amelyben szó esik a királyság belpolitikájáról, így a pénzek jelentőségéről is: