Szakítás után kidobta a párja méregdrága ruháit, a székesfehérvári újrahasznosító üzemben kellett keresnie

Környezetvédelmi és emberi jogi szakértők szerint ideje lenne megváltoztatni azt a nézetet, miszerint használt ruhát vásárolni, turkálóba járni ciki. A bolygónk és a pénztárcánk is jól járna azzal, ha nem dőlnénk be a fogyasztói társadalom elvárásainak és az évszakonként változó divatnak. 

A textilipar lassan a világ egyik legszennyezőbb iparága lesz és egyre égetőbb kérdés, mi lesz a használt ruháink sorsa, mondta Gyetván Csaba, aki nemrég az üzemben forgatott, a videó a YouTube-on megtekinthető (és a cikkünk alján is).

A Székesfehérvár melletti Textrade Kft. nemcsak Magyarország, hanem a régió legnagyobb használtruha feldolgozója. Az 1990 óta működő cég a fast fashion terjeszkedése miatt egyre nagyobb feladatokat teljesít, ezek közé tartozik a Nyugat-Európából (Anglia, Svájc, Ausztria, Hollandia, Németország, Olaszország) származó használt ruhák gondos szétválogatása, minőségi osztályozása és értékesítése a világ számos országában.

A válogatóüzembe bekerülő több tonna ruha között rengeteg szinte hibátlan, néhányon még a címke is rajta van. A legnagyobb kincsek természetesen a márkás és a dizájner darabok. Ezek felismeréséhez az üzem dolgozóit folyamatosan képzik, így nem kerülheti el a figyelmüket egy újonnan méregdrágán megvásárolható Chanel kabát, egy Louis Vuitton táska vagy egy Gucci nadrág sem. 

Milliók készpénzben, kidobott méregdrága ruhák egy szakítás után

A hatalmas üzemben több tucat ember dolgozik azon, hogy a munkafolyamatok végén a ruhagyűjtő konténerekből beszállított árut összesen 400 különböző kategória szerint szortírozzák. Ezek egy része hazai second hand üzletekben ismét megvásárolható lesz vagy afrikai ruhapiacokra kerül. A hibás darabokból legvégső esetben géprongy lesz. A cél minden esetben az újrahasznosítás, a cég arra törekszik, hogy a biztosan megsemmisített ruhák aránya a nullához közelítsen. 

Hunyadi Bence, a Textrade Kft operatív igazgatója szerint néha egészen meglepő dolgokat találnak a ruhák zsebeiben. Egy alkalommal több millió forintot rejtett egy gyerekkabát, amit visszajuttattak az eredeti tulajdonosának. Előfordult már olyan is, hogy egy párkapcsolati bosszú miatt milliókat érő ruha kollekció landolt az gigantikus méretű csarnokban:

„Egy párkapcsolat rosszul zárult, az egyik fél sértettnek érezte magát, és az úriembernek a teljes, több millió forintot érő gardróbját kidobta egy konténerbe. Az úriember külföldön tartózkodott és amikor hazaért, akkor tudatosult benne, hogy nincsenek meg a high-end fashion márkás cuccai és hívott minket, hogy ő ide fog jönni. Megérkezett egy felső kategóriás autóval, kiszállt, mondtuk, hogy jöjjön be nyugodtan, keresse meg. Bejött, és azt mondta “elmentek ti a p***ába”, megfordult és kiment.”

A póruljárt udvarló tehát nem állt neki turkálni, pedig biztosan talált volna izgalmas darabokat. Az elképesztő mennyiségű kidobott ruháról sokat elárul az is, hogy jelenleg 100 darabból átlagosan 50 újra használatba kerül, azaz ismét eladják, mert jó minőségű és hordható. Az 50 „megmentett” ruhából 10 a turkálók fogasaira kerül, 40 pedig bálázva Afrikába megy. Afrika így rendkívül fontos szerepet játszik abban, hogy a textilipar egyébként mérhetetlenül nagy ökológiai lábnyoma valamivel kisebb legyen.