Magyarosítani akarták a december hónap nevét, ez jött volna a helyébe

A nyelvújítás pezsgő korszaka

Sokan hallottak már róla, hogy volt a magyar nyelv történetének egy olyan korszaka, amelyet nyelvújításnak nevezünk, ez egy nagyon intenzív időszak volt, amikor eleink a magyar nyelvből egy modern nyelvet szerettek volna faragni, amely ki tud fejezni mindent, mint a világ többi nyelve. Hiszen egy nemzet csak a saját nyelvén lehet tudós, vallották eleink. 

A nyelvújítás időszakában pedig igazán intenzív szellemi élet indult be, rengeteg olyan szó, amit ma használunk, ekkor keletkezett, előtte pedig kissé idegen kifejezést használtak rá. Ám a folyamatnak az is természetes hozadéka volt, hogy bizony nagyon sok szót nem szívott fel a magyar nyelv, nagyon sok szót alkottak még a ma is használtakon kívül a magyar nyelvújítók, ám ezek nem kerültek be a magyarba.

Bármennyire is magyarosak voltak, mégis idegenek maradtak ezek a szavak.

Furcsa magyarosítások

Az egyik leghíresebb nyelvújító, akinek elképesztő ötletei voltak, Barczafalvi Szabó Dávid volt. Őt tartják a mozgalomban az egyik legérdekesebb és legerőszakosabb nyelvújítónak is. Természetesen az erőszakosságot csak úgy gondolják róla, hogy elképesztő szavakat alkotott, amelyeken még a kortársai is sokkoltak. Kazinczy osztálytársa volt, olvasóinak pedig azt mondta, hogy addig alkot újabb és újabb szavakat, míg az olvasók nem nyilvánítják ki nemtetszésüket az alkotásaival szemben.

Többek között a tizenkét hónapot is magyarosította volna, be is mutatta azt a tizenkét szót, amit a ma is használt hónapok nevei helyett kigondolt. Ám mielőtt ezeket megmutatnánk, azt is érdemes megjegyezni, hogy több mint száz általa kreált magyar szót ma is használunk, tehát nem maradt kisebb győzelmek nélkül a személyes küzdelme. Neki köszönhetjük többek között az esernyő, a társadalom, a csontváz, a zongora vagy éppen a külföld szavakat.

És hogy mit talált ki a tizenkét hónap neveire? Mikor lett volna karácsony, melyik hónapban?