Lavinát indítottak el az ügynökakták: van, aki perrel fenyegetőzik, más az áldozatoktól kér bocsánatot

November 4-én elindult az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának Nyitott Akták oldala, amelyen több tízezer, az egykori állambiztonság nyilvántartásaiban szereplő személy adatai váltak kereshetővé. A nevek felbukkanását még aznap több érintett, illetve intézmény nyilatkozata követte.

Patyi András alkotmánybíró nevére két találat is szerepel a Nyitott Akták adatbázisában. Hálózati nyilvántartó lapja, az úgynevezett hatos karton szerint 1988. augusztus 5-én, hazafias alapon szervezték be, „Kocsis Márton” fedőnéven. A Belügyminisztérium III/III-as csoportfőnöksége az ifjúságvédelem területén számított rá. A dokumentum KISZ-tagságát is feltünteti.

Az Alkotmánybíróság a 24.hu megkeresésére nem adott részletes választ a beszervezés körülményeiről, de jelezte, hogy foglalkozik az üggyel:

Semmiképpen sem hagyható figyelmen kívül, hogy egy alkotmánybíró személyes adatai szerepelnek egy nyilvánosságra hozott hatos kartonon. Érdemben reagálni minden körülmény megismerése után fogunk.

Lezsák Sándor tagadja az ügynökmúltat, bírósági eljárást helyezett kilátásba az ügynökakták megnyitása után

Lezsák Sándor neve a mágnesszalagos nyilvántartásban bukkant fel, érintettségének részletei nem ismertek. Az MDF alapítója határozottan visszautasította az ügynökmúlt állítását:

Nem ügynök voltam, hanem engem figyeltek meg.

A volt parlamenti alelnök bírósági eljárást helyezett kilátásba azokkal szemben, akik ügynöki múlttal vádolják.

Szikora Róbert az Indexnek szintén tagadta, hogy bárkiről jelentett volna. Az R-GO frontembere NANU-NANU fedőnéven szerepel a nyilvántartásban, de az adatokból nem derül ki, készített-e jelentéseket. Elmondása szerint koncertjei előtt figyelmeztették, hogy kerülje a rendszerellenes megszólalásokat, külföldi útjai előtt pedig információkat vártak tőle.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az együttműködő egyházi személyek nevében bocsánatot kért az áldozatoktól és hozzátartozóiktól. Hangsúlyozták: a nevek mögött eltérő történetek állnak, köztük zsarolás és visszautasított beszervezési kísérlet is, a fennmaradt iratanyag pedig hiányos. Közleményük szerint voltak, akik bizalmas információkat szolgáltattak közösségük tagjairól, mások kínzásnak vagy zsarolásnak voltak kitéve, illetve semmitmondó jelentéseket készítettek. Arra is felhívták a figyelmet, hogy hatos karton olyanokról is készült, akik nemet mondtak a beszervezésre. A püspöki konferencia szerint az iratok nyilvánossága akkor segítheti a múlt sebeinek gyógyítását, ha elkerülik a leegyszerűsítő ítéleteket, és az egyes emberek történetét minden részletében megismerik.