Az 1956-os forradalom leverésének 70. évfordulóján, szerda délelőtt több évtizedes adósságot törlesztve megnyílnak a kommunista diktatúra állambiztonsági nyilvántartásai. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) a nyitottaktak.hu weboldalon teszi bárki számára ingyenesen és regisztráció nélkül kereshetővé több tízezer egykori hálózati személy adatait és az eredeti iratok másolatait.
Sajtónyilvános eseményen élesítik az adatbázist
A nyitottaktak.hu felületet szerda délelőtt fél tízkor egy sajtónyilvános eseményen aktiválják a levéltárban. Az eseményen részt vesz Magyar Péter miniszterelnök, valamint Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter is.
A felületen bárki nevre, születési helyre, születési időre vagy éppen fedőnévre szűrve kereshet a hálózati személyek között. A rendszer minden találathoz egyedi hivatkozást biztosít, amelyre kattintva közvetlenül megjelennek a beszkennelt, színes eredeti iratok és digitalizált táblázatok.
Orbán Viktor hazudik a számokról? Irreálisan sok pénz folyt el Felcsúton
Olvass tovább...
Milyen adatok válnak azonnal böngészhetővé?
Szerda délelőttől három fő irattípus válik közvetlenül elérhetővé a felületen:
-
6-os kartonok: A hálózati személyek személyazonosító adatait és beszervezési körülményeit rögzítő nyilvántartások (kb. 25 ezer név).
-
B-naplók: Az 1957 és 1962 közötti beszervezési dossziék iktatókönyveiként megmaradt öt napló (kb. 25 ezer név).
-
H-adattár: Az 1970-es évektől mágnesszalagokon vezetett nyilvántartás (kb. 55 ezer név).
Mivel a különféle nyilvántartások között jelentős az átfedés, a kereshető felület összességében nagyjából 50-60 ezer egykori ügynök adatait fedezi le.
Nem csak nyugdíjemelés jön, fontos bejelentést tett a kormány
Olvass tovább...
Túlnyomórészt kisemberek nevei bukkannak fel
Cseh Gergő Bendegúz, az ÁBTL főigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a nyilvánosságra kerülő nevek többsége nem korabeli vezetőket vagy közszereplőket, hanem úgynevezett kisembereket takar: vendéglátósokat, kocsmárosokat, szállodai alkalmazottakat, boltosokat, buszvezetőket, vasutasokat és határ menti gazdákat.
A dokumentumok hitelességével kapcsolatban a levéltár vezetője kiemelte:
-
Nem minden tartalom valós: Az állambiztonsági jelentések és iratok nem minden esetben tartalmaznak objektív igazságot.
-
Erősen hiányos az állomány: A Rákosi- és Kádár-korszak alatt becslések szerint mintegy 150 ezer ügynököt foglalkoztathattak, ám ezeknek csupán az egyharmada ismert. Rengeteg dokumentum megsemmisült 1956-ban és a rendszerváltás idején.
Fokozatosan kerülnek fel a részletes B-dossziék
A leginkább részletes irattípus, a több mint kilencezer beszervezési B-dosszié egyelőre nem érhető el közvetlenül. Ezeket a törvényi előírásoknak megfelelően fokozatosan, legkésőbb 2027. február 25-ig publikálják.
A levéltár munkatársai jelenleg is dolgoznak ezek anonimizálásán, hogy kitakarják a megfigyeltek és kívülállók kényes, magánéleti vagy egészségügyi adatait. A megnövekedett lakossági érdeklődés miatt a saját vagy hozzátartozói M-dossziékba betekintést kérők átfutási ideje a korábbi 7–8 hónapról várhatóan tovább növekszik.
