„Elindult egyfajta átrendeződés” – több pénz jutna az egészségügyre, de nagy kockázat van benne

Az egészségügy 510 milliárd forinttal több forráshoz jutna a 2027-es költségvetés tervezete szerint. Az elemzők azonban a bevételeknél és a megtakarításoknál is látnak kockázatokat.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a 24.hu cikkében úgy fogalmazott:
„Elindult egyfajta átrendeződés a költségvetésben”
Értékelése alapján az egészségügyre és az oktatásra fordított összeg növekedne, miközben a vállalatokhoz érkező támogatások csökkennének.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az egészségügyet nevezte a tervezet legnagyobb nyertesének
Az ágazat több költségvetési soron összesen 510 miliárd forint többletforrást kapna. A szakember kedvezőnek tartja a gazdaságfejlesztési támogatások visszafogását is.

„Minden forintot megérnek” – Így landolt majdnem nyolcmilliárd felcsúti forint a határon túli riválisoknál
Olvass tovább...
A kormány a GDP 4,9 százalékának megfelelő hiányt tervez. Regős szerint ez érdemi hiánycsökkentési cél, teljesítése azonban a végrehajtáson múlik. Az 1500–2300 milliárd forintos megtakarítást túlárazások felszámolásával, kiadásol lefaragásával és beruházások elhalasztásával érnék el.
A bevételeknél is vannak kérdőjelek
Németh kockázatot lát a tervezett 2,4 százalékos gazdasági növekedésben: gyengébb teljesítmény mellett a vállalatok kevesebb adót fizethetnének be. Kétségesnek tartja azt is, hogy a tervezett vagyonadóból már az első évben befolyna a várt 200 milliárd forint. Az uniós bevételeknél is lehetnek bizonytalanságok. Az elemző szerint ha a projektek lezárása és elszámolása elmarad a tervezett ütemtől, egyes kifizetések 2028-ra csúszhatnak át. A társaságokat érintő adóváltozások és a támogatások átszervezése miatt pedig egyelőre nehéz megítélni mennyire reálisak a kormány bevételi várakozásai.

Magyar Péter bepillantást engedett a parlamenti szobájába - nem hiszed el, milyen családi kincseket rejt
Olvass tovább...
Az elemző szerint nagyobb tartalékot is tervezhetett volna a kormány a 300 milliárd forintnál, mert a magas energiaárak miatt az energiatámogatásokra többet kellhet költeni. Az állami kiadások visszafogásánál szerinte az is kérdés, hogy tartós megtakarítást hozó átszerbezések történnek-e, vagy bizonyos feladatokat egyszerűen későbbre halasztanak.
