Keresés
promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Politika

„Minden forintot megérnek” – Így landolt majdnem nyolcmilliárd felcsúti forint a határon túli riválisoknál

„Minden forintot megérnek” – Így landolt majdnem nyolcmilliárd felcsúti forint a határon túli riválisoknál
Borítókép:  Promotions.hu Generated

A felcsúti Puskás Akadémia a legutóbbi szezonban kapott tizenötmilliárdos állami támogatásának majdnem felét oszthatta szét legálisan határon túli sportszervezetek között. Bár a nagyszabású pénzügyi manőver eredeti célja az új magyar tehetségek felkutatása lett volna, a rendszer eddig inkább a szomszédos országok válogatottjait erősítette.

Rekordösszegek és a felcsúti dominancia

A kormány a napokban hozta nyilvánosságra a látványcsapatsportok elmúlt évtizedes finanszírozási adatait, amelyekből kiderül, hogy 2015 óta több mint 1400 milliárd forint áramlott az ágazatba. A számok rávilágítanak egy meglepő aránytalanságra, hiszen a legutóbbi szezonban az egész hazai futballért felelős Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) is kevesebb forráshoz jutott, mint a felcsúti akadémia. A miniszterelnök által alapított intézmény egyetlen év alatt 15,4 milliárd forintot könyvelhetett el, ami tízmilliárdos ugrást jelent az előző idényhez képest - derül ki a Telex cikkéből.

Milliárdok az országhatáron túlra

A kiugró támogatás hátterében egy különleges jogkör áll, amelyet a Belügyminisztérium is megerősített. A felcsúti intézmény nemcsak befogadója a TAO-pénzeknek, hanem jogosult azt tovább is osztani tíz különböző határon túli szervezetnek. Az adatok szerint megközelítőleg 7,9 milliárd forint sorsáról dönthettek ily módon, ám a papíralapú és lassú elszámolási rendszer miatt az államtitkárság jelenleg sem látja pontosan, mely erdélyi, felvidéki vagy vajdasági akadémiákhoz került a forrás.

Elillant remények a tehetségkutatásban

Amikor a határon túli futballtámogatások rendszere kiépült, a döntéshozók szeme előtt egy erősödő, a Kárpát-medencei merítési lehetőségeket kiaknázó magyar válogatott lebegett. A stratégia logikusnak tűnt, hiszen történelmileg számos kiváló játékos érkezett ezekről a területekről. A valóság azonban eddig nem igazolta a befektetéseket, és a sportpolitikai cél visszájára sült el. A legígéretesebb fiatalok gyakran kicsúsznak a hazai hálózatból, amire tökéletes példa a jelenleg Ferencvárosban futballozó Marius Corbu, vagy a szlovák határ mentén született Bénes László esete, akik a magyar címeres mez helyett végül a román, illetve a szlovák nemzeti csapatot választották. A határon túli infrastruktúra milliárdos fejlesztése tehát eddig paradox módon a rivális nemzetek futballját gazdagította.

Új korszak jön a sportfinanszírozásban

A sokat vitatott és nehezen követhető TAO-rendszer januárban végleg átalakul, a jövőben közvetlen állami normatíva váltja fel. A sportágazat továbbra is masszív, 453 milliárdos keretből gazdálkodhat, a szövetségekre lebontott pontos összegeket pedig november elején hozzák nyilvánosságra.

A kommentelők sem hagyták szó nélkül: „a számok makacskodnak”

A hír futótűzként terjedt a közösségi médiában, ahol az olvasók többsége éles kritikával illette a többmilliárdos határon túli utalásokat. Sokan maró gúnnyal jegyezték meg, hogy Felcsút nyilván azért érdemelte ki a hatalmas forrásokat, mert „ontja magából a magyar tehetségeket” – rávilágítva arra, hogy a statisztikák és a valóság makacsul mást mutatnak. A hozzászólásokban pattanásig feszült a politikai indulat is: a kommentelők jelentős része a romló életszínvonalat, az adóemeléseket és a gazdasági nehézségeket állította éles kontrasztba a futballba öntött vagyonokkal. A népharag egyértelműen a sportág átláthatatlan finanszírozása ellen irányult, amit többen pusztán „pénzmosodaként” emlegettek, felróva a döntéshozóknak, hogy a sokéves, kiugró támogatások ellenére a hazai akadémiák nem tudtak felmutatni érdemi nemzetközi eredményeket.

Állítsd be, hogy a Promotions cikkeit mindig az elsők között lásd a Google keresőben