Az USA kivonul Európa védelméből - és pénteken bejelentik, pontosan mit is jelent ez
Van, amikor egy diplomáciai csúcstalálkozó napirendi pontjaiból egyetlen mondat kiemelkedik és ez mindent megváltoztat. Ma reggel Helsingborgban, Svédországban ez a mondat a következő: az Egyesült Államok kormánya pénteken bejelenti, pontosan hol és hogyan vonja vissza biztonsági garanciáit Európától.
A NATO-csúcs, amely mindent megváltoztat
A NATO külügyminisztereinek kétnapos svédországi csúcstalálkozója — az első, amelyet Svédország rendez azóta, hogy az ország 2024-ben a szövetség tagjává vált — egy olyan bejelentéssel indult, amely azonnali riadalmat keltett az európai fővárosokban.
A Trump-kormányzat közölte szövetségeseivel: fokozatosan visszavonja az USA haderejét az európai biztonsági architekturából. Egy NATO-forrás megerősítette a Euronewsnak, hogy a terv „valóban megváltoztatja az Egyesült Államok hozzájárulását a szövetséghez válság vagy konfliktus esetén."
Havasi Bertalan megmutatta híres autóját, amelyről a fél ország beszél napok óta a tetőteraszos akció után
Olvass tovább...
A részletek pénteken válnak nyilvánossá — de a kereteket már most látni.
5000 katona mínusz — és ami még jöhet
Néhány héttel ezelőtt az USA bejelentette, hogy 5000 katonát von ki Németországból. Már akkor egyértelművé vált: ez nem elszigetelt döntés, hanem egy hosszabb folyamat első lépése.
Szakítópróbán a NATO Forrás: Profimedia
A Time magazin forrásai szerint Trump azt mondta, hogy „még több" kivonás is következhet, és az iráni háborúval kapcsolatban „haszontalannak" és „gyáváknak" nevezte a NATO-szövetségeseket, amiért megtagadták a katonai segítségnyújtást. A Pentagon ezzel párhuzamosan értesítette az európai szövetségeseket: számítsanak fegyverszállítási késedelmekre, mert az USA az iráni háborúban felhasznált saját készleteit pótolja.
Rutte szerint ezt előre lehetett tudni
Mark Rutte NATO-főtitkár igyekezett csillapítani a kedélyeket a csúcs előtti brüsszeli sajtótájékoztatón. Kijelentette: a csapatkivonás „nem lesz hatással a NATO védelmi terveire", és fokozatosan, „strukturált módon" megy végbe.
„Tudtuk, hogy változások lesznek, az USA-nak például az Ázsia felé kell fordítania figyelmét" — mondta Rutte.
Hozzátette: ez régóta várható fejlemény volt, hiszen Trump az „Amerika az első" doktrína keretében már régóta jelezte az európai biztonsági szerepvállalás csökkentését.
Európa ötéves terve az önvédelemre
A helyzet komolyságát jelzi, hogy az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és az északi országok — a Financial Times értesülései szerint — informális, de strukturált tárgyalásokat folytatnak arról, hogyan vehetnék át az USA szerepét a NATO-n belül öt-tíz éves időtávon.
A terv lényege: a szövetség európai pillére legyen képes az USA legtöbb katonai kompetenciájának pótlására. A legoptimistább becslések szerint ez öt-tíz év fokozott kiadásnöveléssel érhető el.
Ezzel párhuzamosan Németország védelmi kiadásai 2025 és 2026 között 24 százalékkal, 114 milliárd dollárra nőttek — 1990 óta ez az első eset, hogy az ország a GDP 2 százalékát meghaladó összeget költ honvédelemre.
Orbán nem, de Gyurcsány röhög a markába és a Tiszának lehet hálás
Olvass tovább...
Mit jelent mindez Magyarország számára?
Magyarország számára a kérdés egzisztenciális, és több szinten is érinti az országunkat.
A NATO-tagság garanciái. Az 5. cikkely — amely szerint egy tagállam elleni támadás az egész szövetség elleni támadásnak minősül — formálisan nem változik. Azonban ha az USA csökkenti tényleges katonai jelenlétét és reagálóképességét Európában, a garancia tartalma meggyengülhet. A Kárpátalja elleni orosz dróncsapások, a csapi vasúti határállomáson kimenekített magyar vasutasok — mindez már most jelzi, hogy a az orosz-ukrán konfliktus a magyar határ közelébe érhet.
A védelmi kiadások kérdése is nyitott. A NATO 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási célkitűzése egyre inkább alsó korlátból felső korláttá válik — több ország a 3-4 százalékos célkitűzést is megfontolja. Magyarország eddig is törekedett a 2 százalékos szint elérésére; az új Magyar-kormánynak ebben a kérdésben is döntenie kell.
Az Ankara-csúcs júliusban. A júliusi ankarai NATO-csúcstalálkozón várhatóan konkrétabb körvonalat kapnak az erőviszonyok — addigra az USA kivonulásának részletei is ismertté válnak.
A pénteki bejelentés
A csúcstalálkozó második napján, pénteken bejelentik azokat a konkrét területeket és kapacitásokat, amelyekről az USA visszavonja hozzájárulását. Addig csak annyit tudunk, amit egy névtelen NATO-forrás már megerősített: valami megváltozik — és az változás, amely „válság vagy konfliktus esetén" érezteti hatását, nem szimbolikus gesztus.
Az atlanti biztonsági rend szerkezete valóban átalakul. Nem egyik napról a másikra — de a folyamat elindult.
Nyolcvan évig az USA garantálta Európa biztonságát. Most Európa kénytelen szembenézni a kérdéssel, amelyet 1949 óta került: meg tudja-e védeni magát egyedül? A válasz nem igen vagy nem — hanem öt-tíz év, több ezer milliárd euró és rengeteg politikai akarat kérdése.
