Gigantikus orosz csapatösszevonás történt, Putyin elképesztő offenzívát eszelt ki

Senki nem gondolta volna, hogy három és fél évig elhúzódik az orosz-ukrán háború, de a szomszédságunkban még mindig javában dörögnek a fegyverek. Egyelőre minimális az esély a fegyverszünetre, békekötésre, ezen a téren még a januárban hivatalba került Donald Trump amerikai elnök sem tudott érdemi előrelépést kicsikarni, pedig – állítása szerint – személyes jó viszonyt ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Vajon mi várható az előttünk álló hónapokban? Történhet-e gyökeres fordulat az eddigiekhez képest a háború menetében? Erről beszélgettek a Klubrádió YouTube-csatornáján Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértővel, aki nem sok jóval kecsegtette hallgatóságát.

Az oroszok a közelmúltban több légi akcióval, drón-, illetve harcigép-berepüléssel provokálták néhány NATO-ország légterét. Ezek célja egyrészt a nyugati katonai szövetség védelmi rendszerének tesztelése volt, másrészt pedig az ottani lakosság megfélemlítése, elbizonytalanítása, fárasztása.

„Európa rájött, hogy nagyon gyorsan növelni kell a hadiipari kapacitásokat és a hadseregeket is meg kell erősíteni. Nem azért, mert háborúra készül Európa, én ezt valószínűtlenebb forgatókönyvnek tartom, inkább azért, hogy kellő elrettentő erővel bírjon önmagában is. Abban az esetben is, ha teljesen elbizonytalanodik Amerika”

– fejtette ki Sz. Bíró Zoltán. Az orosz gazdaság egyébként a recesszió szélén táncol, hiába fordultak el a nyugattól, Kína nem tudja egymagában pótolni a kiesett bevételeiket. A jegybank előrejelzése szerint a GDP-növekedés idén már csak 1 százalék alatt lesz.

Mindezzel együtt az orosz társadalom háromnegyede továbbra is támogatja az ukrajnai hadműveleteket, ennek pontos okát azonban a szakértők sem értik. Putyin így bátran próbálkozhat tovább a területszerzéssel, nemrég 100 ezres kontingest vontak össze Pokrovszk környékén, hogy teljesen bekebelezhessék Doneck megyét, amelynek a 77 százalékát sikerült kontrollálniuk 2024 eleje óta.

Sz. Bíró Zoltán rámutatott, hogy tavaly az oroszok Ukrajna összterületének 0,7 százalékát foglalták el, idén még ennyit sem, ráadásul óriási véráldozatokat szenvedtek. A legkeményebb hónapokban közel 50 ezres havi veszteségekkel kellett számolniuk.

Az év elején megfigyelhető volt, hogy az oroszok több régióban csökkentették a szerződéses katonák kifizetéseit. Akkor egyszeri 400 ezer rubelt, vagyis 1,6 millió forintot kaptak a féléves szerződés aláírásáért, valamint 200 ezer rubel (800 ezer forint) havi zsoldot is zsebre tehettek.

Az év elején sokan bíztak abban, hogy Trump tényleg elhozhatja a békét, mostanra azonban a helyzet rosszabb lett. Ezt jelzi az is, hogy az orosz szerződéses katonák immár magasabb egyszeri kifizetésért vállalják csak az elszegődést. Oroszország a GDP 2 százalékát költi csak erre a célra, ami elképesztő szám, ráadásul arra is utal, hogy egyhamar nem számolnak a békekötés lehetőségével.

További izgalmas fejtegetések a videóban: