Trump elszánta magát, jöhet az újabb háború a legfőbb rivális ellen

Óriási helyezkedés zajlik a világban, kétségkívül történelmi időket élünk, és ez jórészt Donald Trump amerikai elnök különös, minden diplomáciai szabályt felrúgó viselkedésének tudható be. Vajon mindez ösztönös a részéről vagy előre kifundált tervet követ?

A régi-új – második ciklusát néhány hónapja elkezdő – vezető gazdasági téren megelégelte, hogy legnagyobb riválisa, Kína évről évre jelentősen „nyerészkedik” az Egyesült Államokon, a kirótt büntetővámok ennek a trendnek a megfordítására, kiegyenlítésére törekednek.

Volna is mit, hiszen 2024-ben az ázsiai szuperhatalom 438 milliárd dollár értékben exportált árukat az USA-ba, miközben ellenkező irányba „csupán” 143 milliárd dollár értékben áramlottak a termékek. Ha szigorúan vesszük, jelentős részben Amerika maga finanszírozza, hogy

egy jelentős gazdasági-politikai-katonai erő nőjön fel vele szemben keleten.

Vajon az egyre élesebb pengeváltások vezethetnek háborúhoz is a két szuperhatalom között? Káncz Csaba geopolitikai szakértő egyik friss jegyzete ezt a lehetőséget nagyon is valószínűnek gondolja, ám a helyzet mégsem olyan rémisztő, mint az első látásra tűnik.

Az USA számára Tajvan jelenti a kulcsot abban a térségben, ha ugyanis Kína elfoglalná a szigetet, azzal szinte lehetetlenné tenné az amerikai kereskedelmi és hadihajók szabad mozgását Dél-Korea és Japán felé. Arról nem is beszélve, hogy az Egyesült Államok befolyásának csökkenésével a térségbeli államok sorra elkezdenék Kína kegyeit keresni, megrendítve az USA globális pozícióját.

Káncz Csaba úgy gondolja, hogy a szuperhatalmak közötti feszültség nem marad meg a szavak szintjén, hanem hamarosan szintet lép. Háború várható az USA és Kína között? Ami korábban elképzelhetetlen volt, az most már nagyon is valószínű forgatókönyv. A fegyveres konfliktus – amiből nem lesz harmadik világháború – elsősorban gazdasági téren érezteti majd a hatását.

„Teljesen le fog állni a tengeri kereskedelem Kína felé, és a világ legforgalmasabb tengeri útvonalán, a Dél-kínai-tengeren egy tengeri aknákkal elzárt háborús zóna jön létre. Ez a kínai gazdaság beomlásához és Kína világuralmi terveinek végéhez fog vezetni”

– olvasható az elemző közösségi oldalán. Bármennyire erősnek is tűnik most Kína, egyelőre nem képes a legtöbb téren felvenni a versenyt az Egyesült Államokkal. Nagyjából 7–10 év kellene még ahhoz például, hogy egy olyan hadiflottája legyen, ami a katonai és gazdasági érdekeit reálisan tudná képviselni. Trump célja ennek megakadályozása, hiszen most ezt nagy sikerrel teheti meg.

A terv az, hogy Kína gazdaságát totálisan elszigeteljék vámokkal és embargókkal. Amikor pedig ez a szorítás túlságosan erős lesz, az Kínát rá fogja kényszeríteni egy lehetséges megelőző csapásra, hogy feltörje a nyugati, tengeri szigetláncokon alapuló blokádot. Az ázsiai szuperhatalom gazdasága viszont meg fog gyengülni, képtelen lesz egy globális katonai erő létrehozására, és ezzel a Nyugatnak egy veszélyes kihívót sikerül hatástalanítania.

Ki nyeri az USA-Kína háborút?