Trump visszautasíthatatlan ajánlatot tett Grönlandnak, megy a fejvakarás

Donald Trump, Grönland és a csendes terjeszkedés

Donald Trump elnöksége alatt nem egyszer vetődtek fel olyan ötletek, amelyek elsőre meghökkentőnek tűntek, azonban mégis valós stratégiai szándékok húzódtak mögöttük. Ilyen eset volt az is, amikor a Fehér Ház figyelme az Atlanti-óceán északi részén fekvő, jeges, ám rendkívül értékes területre, Grönlandra irányult.

A világ egyik legnagyobb szigete, amely dán fennhatóság alatt áll, geostratégiai elhelyezkedése, illetve természeti erőforrásai – köztük ritkaföldfémek, ásványkincsek és energiaforrások – miatt is értékes célponttá vált az Egyesült Államok számára.

A New York Times 2025. április 10-én megjelent cikke, „Inside Trump’s Plan to 'Get' Greenland: Persuasion, Not Invasion” címmel, bemutatta az egykori amerikai elnök elképzeléseit.

Geopolitika, meggyőzés, fenyegetés nélkül: Trump stratégiája a 21. században

A cikk szerint az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Donald Trump célja nem katonai erőfitogtatás vagy diplomáciai feszültségkeltés volt, hanem egy jóval szelídebb, gazdasági és kommunikációs stratégiára épülő megközelítés: a meggyőzés.

Maga a tény, hogy Donald Trump elnöksége alatt komolyan felmerült Grönland amerikai kézre kerülésének gondolata, különösen érdekes abból a szempontból, hogy a XXI. század geopolitikai környezetében egy ilyen területszerzési szándék hogyan bukkanhat fel csendben, a nyilvánosság megkerülésével, tárgyalások útján.

Az amerikai cél: a lakosság támogatásának megszerzése

A Donald Trump-adminisztráció háttérben zajló vizsgálatai ugyanis arra irányultak, hogy miként lehetne Grönland lakossága és gazdasága számára vonzóvá tenni az amerikai „csatlakozást”. A cél nem az volt, hogy Dánia beleegyezésével egy egyszerű adásvétel történjen, hanem hogy az ott élő emberek támogatását is megszerezzék.

A dán kormány jelenleg évi 600 millió dolláros támogatást nyújt Grönlandnak, amelyből a helyi önkormányzatok, intézmények és szolgáltatások működnek. Washingtonban azonban azt vizsgálták: van-e olyan pénzügyi konstrukció, amellyel közvetlenül a lakosság életminőségén lehetne javítani, úgy, hogy közben az amerikai jelenlét fokozatosan megerősödhetne.

A botrányt keltő javaslat

A stratégia lényege tehát nem a hódítás, hanem a gazdasági ösztönzés volt. A Fehér Ház egy magas rangú tisztviselője úgy fogalmazott: jelenleg nincs napirenden konkrét pénzbeli juttatás a grönlandi lakosok számára, de többféle módot is mérlegelnek a térség gazdasági helyzetének javítására.

Itt vetődött fel az a bizonyos javaslat, amely végül felrobbantotta a közösségi médiát: a Trump-adminisztráció egyik vizsgálati szcenáriója szerint felmerült, hogy minden grönlandi lakos évi 10 000 dollárt kaphatna közvetlen támogatásként.

Támogatás vagy megvesztegetés? A számok mögötti valóság

A tervezet szerint ez a konstrukció kiváltaná a Dánia által biztosított támogatást, az összeg nem a helyi kormányhoz, hanem a grönlandi lakosokhoz jutna el közvetlenül. Ez összességében évente 570 millió dollárt jelentett volna – vagyis 30 millióval kevesebbet, mint amit jelenleg Dánia biztosít az egész szigetnek.

A közösségi oldalak egy része ezt a felvetést egyenesen „megvesztegetésnek” bélyegezte, azt állítva, hogy Donald Trump ezzel próbálta volna rávenni a helyieket a csatlakozás támogatására.

Finom hatalmi eszközök kora: tankok helyett számológép

Sajtóértesülések szerint az Amerikai Egyesült Államok által mérlegelt támogatás ötlete inkább vizsgálati szinten merült fel, és nem tekinthető hivatalos ajánlatnak.

Az egész grönlandi ügy tanulságából levonható, hogy a XXI. század nagyhatalmai már nem feltétlenül tankokkal vonulnak – elég lehet egy működőképes számológép, kisebb stratégiai megközelítés, néhány jól hangzó ígéret, és a világ legnagyobb szigete is „érdeklődővé válhat”.

Az alábbi videóban Donald Trump üzent Grönlandnak: „Tiszteletben tartjuk a döntéseteket – de a világ biztonsága érdekében, Grönland előbb vagy utóbb hozzánk fog tartozni.”: