Trump felszállt a dilivonatra, az amerikaiak nem hálhatnak együtt a kínaiakkal

Beleszól az USA a szabad párválasztásba

Az Egyesült Államok kormánya megtiltotta az amerikai kormányzati személyzetnek Kínában (beleértve a családtagokat és a biztonsági engedéllyel rendelkező szerződéses munkatársakat is), hogy bármilyen romantikus vagy szexuális kapcsolatot létesítsenek kínai állampolgárokkal az Associated Press friss értesülései szerint.

Négy, az ügyet közvetlenül ismerő személy közölte az AP-vel, hogy az intézkedést Nicholas Burns leköszönő amerikai nagykövet vezette be januárban, röviddel Kínából való távozása előtt. A források csak névtelenségük megőrzése mellett voltak hajlandók beszélni egy bizalmas új irányelvről.

Noha egyes amerikai ügynökségek már korábban is szigorúan szabályozták az ilyen kapcsolatokat, ilyen teljes körű tiltó politika nyilvánosan nem volt hallható a hidegháború óta. Más országokban nem szokatlan, hogy az amerikai diplomaták helyi lakosokkal randevúznak, sőt, akár házasságot is kötnek velük.

Kikre vonatkozik pontosan a tiltás?

A szabályozás korlátozottabb változatát már tavaly nyáron bevezették, amely megtiltotta az amerikai személyzetnek, hogy „romantikus vagy szexuális kapcsolatot” létesítsenek  olyan kínai állampolgárokkal, akik őrként vagy más támogató személyzetként dolgoznak az amerikai nagykövetségen és az öt kínai konzulátuson.

Burns azonban januárban, néhány nappal Donald Trump hivatalba lépése előtt, kiterjesztette ezt a tilalmat, hogy minden kínai állampolgárra vonatkozzon Kínában, az intézkedést pedig Trump sem vonta vissza. Azt az AP sajnos nem tudta pontosan megállapítani, hogy az új szabályzat miként határozza meg a „romantikus vagy szexuális kapcsolat” fogalmát.

Két, az intézkedést ismerő személy elmondta az AP-nek, hogy a tilalmat először tavaly nyáron kezdték megvitatni, miután kongresszusi tagok megkeresték Burnst azzal a panasszal, hogy a korábbi szabályozás nem volt elég szigorú. A Kínai Kommunista Párttal foglalkozó képviselőházi bizottság nem reagált az AP megkeresésére.

Az új politika az Egyesült Államok kínai külképviseleteire vonatkozik, beleértve a pekingi nagykövetséget és a guangzhoui, sanghaji, shenyangi és vuhani konzulátusokat, valamint az amerikai konzulátust Hongkong félig autonóm területén. A tilalom nem érvényes azokra az amerikai kormányzati alkalmazottakra, akik nem Kínában állomásoznak.

Az egyetlen kivételt azok az amerikai személyek jelentik, akiknek már meglévő kapcsolatuk van egy kínai állampolgárral; ők mentesítést kérhetnek. Ha a kérelmet elutasítják, akkor vagy véget kell vetniük a kapcsolatnak, vagy el kell hagyniuk a pozíciójukat, a szabály megszegése pedig azonnali kiutasítást von maga után Kínából.

Az új irányelvet januárban szóban és elektronikus úton is közölték az amerikai személyzettel Kínában, de nyilvánosan nem jelentették be.

A Külügyminisztérium nem kívánt kommentárt fűzni belső ügyekhez, míg a Nemzetbiztonsági Tanács a Külügyminisztériumhoz irányította a kérdéseket. Burns, a volt nagykövet, nem válaszolt az AP megkeresésére, amelyet a The Cohen Groupnál lévő e-mail címére küldtek, ahol februártól alelnöki pozícióban dolgozik.

A hidegháború visszhangja

A világ különböző hírszerző szolgálatai régóta használnak vonzó férfiakat és nőket érzékeny információk megszerzésére, a hidegháború idején pedig különösen elterjedt módszer volt. Az amerikai külügyminisztérium és más kormányzati ügynökségek Kínában és más országokban (főleg olyan helyeken, amelyeket magas hírszerzési fenyegetésnek tekintenek, például Oroszországban vagy Kubában) is hosszú ideje szigorú jelentési kötelezettséget írnak elő a személyes kapcsolatokról azok számára, akik ott állomásoznak.

A külügyminisztérium titkosítás alól feloldott dokumentumai szerint az Egyesült Államok 1987-ben megtiltotta a szovjet blokkban és Kínában állomásozó személyzetének, hogy baráti, romantikus vagy szexuális kapcsolatokat alakítsanak ki helyi lakosokkal, miután egy amerikai tengerészgyalogost Moszkvában elcsábított egy szovjet kém, a korlátozásokat pedig csak a Szovjetunió felbomlása után enyhítették.

Egyre szigorodó szabályok és növekvő feszültségek

Az utóbbi években az Egyesült Államok és Kína közötti feszültség fokozódott a kereskedelmi, technológiai és geopolitikai verseny miatt.

Peter Mattis, a CIA egykori elemzője és a washingtoni Jamestown Foundation elnöke szerint legalább két olyan esetet dokumentáltak, amikor kínai ügynökök amerikai diplomatákat csábítottak el Kínában, bár az utóbbi években ilyen esetről nem hallott.

Mattis hozzátette, hogy a kínai állambiztonság nemcsak kémek révén gyűjt információkat, hanem gyakran hétköznapi kínai állampolgárokat is rákényszerít arra, hogy adatokat szolgáltassanak fenyegetések vagy megfélemlítés révén. Ez azt jelenti, hogy minden kínai állampolgár, aki kapcsolatba kerül egy amerikai diplomatával, kiszolgáltatottá válhat a kényszerítésnek.

„A kínai állambiztonsági minisztérium (MSS) minden emberi kapcsolatot felhasználhat, amely egy célpont számára fontos az információszerzés érdekében. Ez a szabályváltozás arra utal, hogy az MSS egyre agresszívebb módon próbál behatolni az amerikai nagykövetség és a kormányzati hálózatok rendszerébe.”

- mondta az egykori CIA-vezető.

A kínai külügyminisztérium nem kommentálta a tilalmat, egy faxban (igen, még mindig létezik) csupán annyit közölt, hogy „erről inkább az Egyesült Államokat kellene megkérdezni”.

Kína eközben szintén szigorította a külföldön dolgozó személyzetére vonatkozó előírásokat. Az utóbbi években Peking elkezdte szigorúan betartatni azokat a szabályokat, amelyek tiltják az előléptetést azok számára, akiknek házastársa külföldi állampolgárságot szerzett, ami mellett azt is korlátozták, hogy a diplomaták hosszú ideig egy adott országban szolgáljanak, a kínai katonai és rendőri szervek tagjai pedig általában nem hagyhatják el Kínát feletteseik külön engedélye nélkül.

Kína válasza az új amerikai vámpolitikára:

forrás: APNews