Heves tiltakozást váltott ki az első magyar érettségi, iskolavezetők és államférfiak kritizálták a kötelező vizsga bevezetését

A 2024-es érettségi időszak hétfői napján a diákok magyar nyelv és irodalomból bizonyíthattak, majd kedden jön a matematika írásbeli, amit szerdán a történelem fog követni. Magyarországon immár 173 éve tartanak érettségi vizsgákat, de az első ilyen alkalom komoly ellenszenvet és tiltakozást váltott ki nem csak a közemberek, de az államférfiak között is. Eötvös József, a későbbi 1868-as oktatási reform atyja, és akkori az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere például a saját hatáskörének megkurtítását látta benne, emellett értelmetlen, felesleges megterhelésként tekintettek rá az egyházak, de még az iskolák fenntartói is, hiszen - akárcsak a Ratio Educationis esetében, amit Mária Terézia vezetett be 1777-ben - a saját befolyási körük csökkenésének élték meg a nagyobb állami részvételt, beleszólást.

Bár már a 17. században is felvetették az ötletet, hogy Magyarországon szükség lenne záróvizsgákat tartani, ez csak a 19. század közepén került nálunk bevezetésre. Maga az ötlet Comenius-tól származik, aki szerint tanácsos lett volna minél korábban a latin iskola végén nyilvános értelmességi vizsgát tartani, és az iskolai vezetők véleményei alapján eldönteni, hogy melyik fiatalokat érdemes akadémiára küldeni és kiket jelöljenek más élethivatásra.

Végül a világon először Poroszországban, 1788-ban vezették be az érettségi vizsgatételt azzal a céllal, hogy ezzel csökkentség az egyetemre jelentkezők számát. Őket követték a franciák, akiknél 1808-ban volt először érettségi, majd Anglia vette át a vizsga ötletét 1838-ban.

Magyarországon Leo von Thun-Hohenstein grófnak köszönhetően vezették be az érettségit. Ő volt 1849 és 1860 között a vallási- és közoktatásiügyi miniszter, akinek legfontosabb ténykedése az Entwurf nevű törvénycsomag volt 1849-ben. Ez volt az a reform, ami porosz és francia mintára létrehozta a nyolcosztályos gimnáziumot - összevonták a korábbi hatosztályos gimnáziumot és az azt követő kétéves akadémiai képzést -, illetve egy új szaktanári modellt dolgozott ki. Annak idején ugyanis nem volt szaktanárok, mindenki értett egy kicsit mindenhez, de a reform révén átalakult a tanárképzés, és sokkal nagyobb hangsúlyt kaptak a pedagógia szempontok. Kétségtelen, hogy a legfontosabb újítás az egyéves vizsga bevezetése volt.

Az első érettségi vizsga nem sokban tért el a mostanitól: ugyanúgy vizsgabizottság előtt zajlott, és volt írásbeli, illetve szóbeli része is. A vizsgatárgyak viszont teljesen máshogy néztek ki 1851-ben, mint most:

volt anyanyelv, latin (ebből két dolgozat), görög, matematika és egy nem kötelező idegen nyelv. Az Entwurf még 6+1 tárgyból írt elő szóbelit: anyanyelvből, latinból, görögből, történelemből és földrajzból (egy jeggyel értékelték), matematikából, természetrajzból, fizikából és egy élő idegen nyelvből, bár ez utóbbi nem volt kötelező. A hittan érettségi is kötelező volt, de lehetőség volt saját felekezet szerint letenni.

Ami jelentős különbség volt az első érettségiknél, hogy nem volt kötelező, tehát úgy is el lehetett végezni a gimnáziumot, hogy valaki nem tett záróvizsgát - úgy viszont nem jelentkezhetett egyetemre. Emellett nem voltak előre meghatározott tételek, a tanár bármit kérdezhetett a tananyagból.

^{(forrás: blog.hu)}