A magyar ABC-ből kimaradt ez a fura betű, sok ezer szót kellene máshogy írni

Az "e" hang a magyar nyelvben a leggyakrabban előforduló magánhangzó, ám több változata is létezik, amelyet szóban használunk is, annak ellenére, hogy végül hivatalosan nem lett egy külön betű a zárt "e", amelyet két ponttal jelölhetünk.

Ezt a hangot ősi magyar hangként is jellemezhetnénk, hiszen régi írásokban is sokszor előfordulnak. De miért is hívjuk zárt e-nek? Nos azért, mivel amikor ejtjük, akkor a szájüregünk szűkebb, az állkapcsunk pedig zártabb.

Igazából fontos jelentésmegkülönbözető szerepe is van, illetve lehetne is ennek a betűnek, ha hivatalos lehetne. Így például a szerelem ige és a szerelem, mint főnév esetén lehet ennek relevanciája.

A zárt e bevezetéséért többen is síkra szálltak már korábban, így például Kodály Zoltán is.

Annak ellenére, hogy a magyar ábécé nem tartalmazza ezt a hangot, Kalmár György nyelvész és költő volt az első, aki 1770-ben használta. Később a magyar helyesírás szabályainak 12. kiadása a 89. szabálypontban mint kiejtési segédjelet fogadta el.

A Nyest nevű oldal érveket és ellenérveket is felsorolt a betű bevezetésére, érdekes cikkükben az érdeklődő igazán izgalmas tudásra tehet szert.

És hogy hol lehetne még ezt a betűt használni? Nos, néhány érdekes betű:

bélyëg, bérës, délcëg, édës, ékës

(Forrás: Nyest, Wikipedia)