Hiányos a magyar ABC, kimaradt az egyik leggyakoribb magánhangzó belőle, pedig még ma is használjuk
Olvass tovább...
Teljes és részleges hasonulás, összeolvadás, mássalhangzó-rövidülés, kiesés, különírás, egybeírás, elválasztás, pontos J vagy LY, mellérendelő, alárendelő szórend, stb. Ember legyen a talpán, aki még emlékszik a nyelvtanórák minden kis szabályára, és maradéktalanul be is tudja őket tartani, ha nem nyelvész, író, tanár, vagy akadémikus.
Okkal lehetünk büszkék gyönyörű nyelvünkre, ami olyan egyedi és ősi, hogy még csak hasonlóval se nagyon találkozhatunk a világon. Viszont éppen ami a szépsége, az a nehézsége is, ezt bárki megerősítheti, aki külföldiként próbálkozott már elsajátítani a nyelvet, és annak sokszor logikátlannak tűnő, de valójában nagyon komplex szabályrendszerét.
Amióta van magyar nyelv, de főleg amióta elterjedt a könyvnyomtatás, azóta próbáljuk formába önteni annak sajátos szabályait. Az első helyesírási tárgyú magyar nyelvű nyomtatvány az 1538-as Orthographia Ungarica volt Dévai Bíró Mátyás reformátortól, később az 1800-as években Georch Illés A magyar helyes irás fő rendszabásairól és Kolmár József Próbatétel a magyar helyesirás philosophiájára című művei taglalták a magyar helyesírást (akkoriban ezt még tényleg rövid i-vel írták). Az igazi áttörést viszont a mai Magyar Tudományos Akadémia elődje, a Magyar Tudós Társaság megalapítása volt, Vörösmarty Mihály közreműködésével.
Olvass tovább...
1932-ben jelent meg a Magyar helyesirás’ és szóragasztás’ főbb szabályai, 1877-ben a A magyar helyesírás elvei és szabályai, 1911-ben pedig a A magyar helyesírás szabályai. Ugyanezzel a címmel 1984-ben jelent meg a következő, jelentős változtatásokat eszközölő kiadás, ami számos utánnyomás után legutóbb 2015-ben frissült, és ma is ez van érvényben.
A magyar nyelv szórendjébe és az összecsúszó szavak helyesírásán és kiejtésén viszonyt így sem könnyű kiigazodni. A magyar nyelv sajátos következetlenségeire hívja fel a figyelmet ez a videó, ahol szóba kerül az örök kedvenc kérdés (J vagy LY?), amit gyakran még a legműveltebbek is könnyen összekevernek, ennek ellenére rögtön össznépi lincselés áldozata lesz valaki az interneten, ha eltéveszti a helyes alakot. Régen a két betű eltérő fonémát jelölt, ami mára szinte teljesen kikopott a nyelvből, ezért sem olyan könnyű megállapítani, milyen esetben melyiket kell használni.
Sokakat késztet halk kuncogásra az is, mikor a T és S betűk egymás mellett összeolvadnak, amiért CS-nek ejtjük, viszont van aki írni is így írja. A példákat hosszasan lehetne sorolni. A vicces hangvételű ismeretterjesztő videójában a Technoscope csatorna ép arra tesz kísérletet, hogy ezekre az érdekességekre hivatkozva megalkosson egy új magyar betűt. Egyik kiindulási pont hogy az anglicizmus annyira elterjedt már, hogy a változást hasznos lenne a magyar helyesírásban is rögzíteni, így fordulhat elő például, hogy mi is azon gondolkodjunk, hogyan írjuk a csak angolban létező TH-t
Olvass tovább...