Kísértetiesen hasonlít az 5000 éves sumér írásmű a magyarhoz, hihetetlen felfedezés
Olvass tovább...
Nagyon régen még egész más volt az emberek humorérzéke, vagy mégsem?
A viccelődés, a viccek és a bulvár valószínűleg akkor alakult ki, amikor a társadalmak létrejöttek, amikor az emberek hirtelen sokan lettek, hirtelen lett egy erős uralkodójuk, akkor bizony hirtelen érzékelték azt is, hogy szükség van a feszültségek levezetésére. Sokszor a több ezer éves viccek bizony ebből a felismerésből eredeztethetők. Hérodotosz, a görög történetíró például elmesél 2500 évvel ezelőtt egy olyan viccet, amely egészen Kheopsz fáraóhoz megy vissza, illetve az általa építtetett piramishoz, amelyet annyira nem kedveltek annyira a saját korában, inkább egy önzést láttak benne.
Kheopsz fáraó lányát is célba vették az egyiptomiak, nem volt bennük könyörület, annyira nem szerették a legendás fáraó piramisát.
Olvass tovább...
Ám még ennél régebbre kell mennünk, hogy a világ első viccéhez eljuthassunk, még Egyiptomnál is messzebbre földrajzilag is, az első kultúrához, a Tigris és az Eufrátesz folyók közé, a sumerokhoz. A világ legelső vicce közel négyezer éves, tehát elképesztő múltra tekint vissza, ám a mai napig érthető. A sumerok ugye arról is ismertek, hogy a régióban velük jelent meg az írásbeliség, nekünk magyaroknak pedig van más kis közsö vonásunk is velük. Korábban ugyanis többen pedzegették már, hogy a magyar Lúdas Matyi sztori eredete valószínűleg Mezopotámiáig vezethető vissza, és a térségünkben vannak más hasonló történetek is egyes nemzetek meséiben.
A sumeroknál nippuri szegény ember meséjének hívták ezt a történetet.
De mégis mi a legősibb vicc?
"Mi az ami időtlen idők óta nem történt meg? Fiatal nő nem szellentett oha férje ölébe"
A közmondásszerű viccet agyagtáblák őrizték meg.
Olvass tovább...