Ezeréves halálkamrát nyitottak fel a maja piramisoknál, azonnal tudták, hogy történelmi pillanat következik
Olvass tovább...
Meghökkentő humoruk volt az ókori egyiptomiaknak.
Az egyiptomi piramisok építése és építőinek kiléte már évszázadok óta foglalkoztatja a tudósokat. Nagyon új hír az, hogy valószínűleg a Nílus mára kiszáradt ágai segíthették az építőket, hogy a köveket a nagy távolságokat áthidalva a helyszínre szállítsák. A tudósokat a világűrből készített fényképek is segítették a nagy tudományos felfedezés elérésében. Ám annak ellenére, hogy számtalan bizonyíték van arra, hogy nem óriások vagy földönkívüli csúcsmasinák segítették az egyiptomiakat a nagy piramisaik építésében, bizonyos berkekben évtizedek óta tartja magát azaz állítás, hogy idegenek is részt vettek az építkezésben.
Érdekes kérdés megvizsgálni azonban azt, hogy ókori írók miket írnak ezekről a nagy építményekről, amelyek közül több is a világ csodái közé tartozik.
Elképesztő, de a körülbelül 2500 évvel ezelőtt élt görög történetíró, Hérodotosz meglepő írással lép elénk, amelyben kifejeződik az, hogy a régi Egyiptom lakossága bizony nem éppen úgy tekintett ezekre az alkotásokra, mint csodálatos alkotások, hanem sokszor megvető szemmel néztek a gúlákra. Még viccet is gründoltak, amely arra reflektál, hogy milyen áldozatok árán épült fel a piramis.
Olvass tovább...
Hérodotosz úgy írja le a viccet, hogy Egyiptomban terjedt az a történet, hogy Kheopsz anyagi nehézségek közepette prostitúcióra késztette a saját lányát, aki mindeközben a vendégeitől egy-egy követ is kért a szolgáltatásért cserébe. Kheopsz piramisa pedig ezekből a kövekből épült fel.
Az IFLScience közli, hogy a szövegeket elemezte Alex Tarbet is, aki a Michigani Egyetem egyik doktorandusza, és többe megállapítást is tett. Az is kiderülhet például ezekből a feljegyzésekből, hogy az ókori egyiptomiak megvetették ezeket a gigantikus alkotásokat, Kheopsz önzésének tulajdonították a piramis építését. Sokszor pedig a piramisok nevét is valami egészen mással helyettesítették a szóbeli közlések során. Nem voltak hajlandóak kimondani a fáraó nevét.
Ez a történet pedig nagyon sokat elárul az egyiptomiak humoráról is, illetve hétköznapi dolgairól, amelyben a mindennapi élet szintjén nagyon is jelen voltak a pajzán viccek és gúnyos történetek, amelyeknek sokszor a vezetőik voltak a szenvedői.
Olvass tovább...