promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Kísértetiesen hasonlít az 5000 éves sumér írásmű a magyarhoz, hihetetlen felfedezés

Kísértetiesen hasonlít az 5000 éves sumér írásmű a magyarhoz, hihetetlen felfedezés

Borítókép:  Profimedia/Illusztráció
Zene, Film & Kultúra
Kategória fejléc
Promotions

Az imádott magyar mesének vannak nagyon régi előképei is.

Ha van 10 magyar mese, amit gyermekkorunkban látunk vagy a szüleink felolvasnak nekünk, akkor szinte biztos, hogy ezek között ott lesz a Lúdas Matyi is, és már rögtön mondjuk is magunkban, hogy háromszoer veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza. A mese egy nagyon szegény, de furfangos libapásztorfiúról szól, aki nem nyugszik bele abba, hogy a vásáron elveszik az állatait, így már helyben bosszút forral, fogad, és meg is valósítja azt háromszor.

Döbrögi a végén pórul jár, és a jó győzedelmeskedik.

Az eredeti művet még Fazekas Mihály írta a 19. század elején, 1815-ben, ebből készül 1949-ben film a zseniális Soós Imre és Horváth Teri főszereplésével, illetve 1977-ben Dargay Attila rendezésében mese.

Később azonban kiderült, hogy a Lúdas Matyi sztorija, az alapszituáció nagyon sok nép meséi között felellhető, az 5000 éves A nippuri szegényember című alkotás például egy ilyen mesetípus. Julow Viktor irodalomtörténész még az 1960-as években foglalkozott részletesen a témával, amelyben arról ír, hogy A Lúdas Matyi nem kifejezetten egy magyar történet. Igazából egy nemzetközi mesetípusról, egy vándormotívumról van szó.

A mese eredetije valószínűleg a Közel-Keleten született, majd onnan jött be Európába, és itt születtek már a különböző variánsai. A magyar meséhez azonban megdöbbentő módon az 1951-ben a szakértők által felfedezett A nippuri szegény ember története áll. Fazekas nem ismerhette ezt a történetet, hiszen csupán 1951-ben találtak meg, így az nem tisztázott, hogy kerülhetett kapcsolatba egymással a két történet.

Ráadásul Romániában is van egy hasonló történet, amely hasonlít a szegény ember történetére, így valószínűleg szájhagyomány útján szűrődhetett át a sumér történet Európába. A sumér sztori főszereplője, Dzsimil-Ninurta például a második visszavágáskor orvosnak öltözve leckézteti meg az urat, a harmadik visszavágás is nagyon hasonló. Azt azonban még nem sikerült kideríteni az illetékeseknek, hogy pontosan hogy jöhetett létre ez a hasonlóság.

(Forrás: Képmás, Julow Viktor: A nippuri szegény ember meséje és a Lúdas Matyi ó-romániai népmese-mintájának kérdése)