Átszúrt fejű magyar nemest ábrázol az egyik leghíresebb középkori horrorfestmény
Olvass tovább...
Az egész kontinensen megismerték a magyarok öklét.
Mi, magyarok mindig érdekesnek találjuk azt, hogy vajon mit gondolnak rólunk a nagyvilágban. Különösen akkor érdekes, ha a vélemény valamilyen harmadik féltől érkezik, akiknek igazából semmilyen magyar vonatkozásuk nincs.
Portálunkon igyekszünk megírni, ha a nagyvilágban valamilyen összefüggésben rólunk van szó, és úgy tűnik, a magyarok a videójátékok világában is letették a névjegyüket.
A modern időkben a magyarság meglehetősen viharos időket élt, sajnos a 20. század megszámlálhatatlan tragédiát tartogatott a kontinens lakói számára. A középkorban azonban egészen más volt a szituáció, a Magyar Királyság a feudális Európa egyik legerősebb állama volt, és ez meg is jelenik a korszakot feldolgozó, különböző videójátékokban.
Olvass tovább...
Egyik ilyen legnépszerűbb játék a több mint 20 éves kora ellenére meglehetősen nagy játékosbázissal rendelkező Age of Empires nevű játék (magyar fordítás kb. "A birodalmak kora), ami gyakorlatilag egy középkor szimuláció, leginkább a korszak hadászati aspektusára koncentrálva (noha azért a gazdaság irányításával is foglalkoznunk kell). A játékban több, mint 40 nemzet közül választhatunk, hogy kiket akarunk irányítani, és bizony helyet kaptak köztük a magyarok is, ráadásul bár a játék angol nyelvű, de a magyarok "Magyars" néven futnak.
A játék minden nemzetet besorol bizonyos kategóriába, és nem meglepő módon mi lovas nép vagyunk, a lovas katonáink különösen erősek. Minden népnek van egy speciális, csak az adott nép által kiképezhető egysége: a mi esetünkben ez a "Magyar Huszár", egy gyorsan képezhető, gyors mozgású,
könnyűfegyverzetű lovasság, akik különösen ostromgépekre veszélyesek.
Olvass tovább...
Külön érdekesség az a bónusz, miszerint a játékban a magyar dolgozók 1 ütéssel leterítenek bármilyen vadállatot: hasonló bónuszt kap a játékban a mongol nép is - elképzelhető, hogy a fejlesztők így akartak tisztelegni a magyar nép ázsiai eredete előtt, és Toldi Miklós legendája is az ihlető források között szerepel.
Toldi Miklósról sokan azt hiszik, hogy fiktív személy volt, de valóban létezett: Károly Róbert és Nagy Lajos udvarában szolgált: egyszer két oroszlánkölyköt kellett hazahoznia Firenzéből. Életéről Jankovics Marcell készített nagyszabású animációs filmet Arany János legendás költeménye alapján.
A játékban a karakterekhez ráadásul teljesen magyar hangjáték is fel lett véve: egy egy egység kijelölésekor vagy utasítást adva teljesen érthető, mai, modern magyar beszédet hallunk.