Sötétség borult a Parlamentre, a német légimonstrum miatt minden szem az égre szegeződött Budapesten, mikor a Zeppelin meghódította hazánk légterét

Monumentális égi szerkezet hódította meg Magyarország légterét. Tömegek csodálkoztak rá a hatalmas légi járműre, ami sötétségbe borította Budapest egyik emblematikus épületét, a Parlamentet is. Az "ezüst szivar" magyarországi látogatásáról a helyi sajtó azt írta:

„Négyszer láthatja holnap Budapest népe a Zeppelint”.

1931. március 29-én indult el a németországi Friedrichshafenból, és Budapest felé vette az irányt. Az óriási léghajón utazott maga Karinthy Frigyes is, aki a 10 filléres Magyarország megbízásából tette meg a többi utassal együtt az 1100 kilométeres utat.

Az LZ-127 jelzésű, Graf Zeppelin nevű léghajó útját a magyar rádió kiemelt figyelemmel közvetítette, öt percenként tájékoztatták a rádióelőfizetőket a német légimonstrum haladásáról. A Zeppelin leszállás nélkül haladt a München-Salzburg-Bécs útvonalon, majd a Fertő-tónál belépett a magyar légtérbe. Miután érintette Pápát, Tihanyt, és Székesfehérvárt, Csepelre érkeztek.

A korabeli híradások szerint még egy kicsit időzött is a Balaton felett a reggeli órákban, de csak azért, hogy ne érjenek túl korán Budapestre. A leszállást ugyanis reggel 8 órára időzítették; addigra 30 ezres tömeg vonult ki a Weiss Manfréd Művek saját repülőterére.

A Zeppelin egyik utasa, Magyar Miklós így számolt be a Budapest felett töltött időről:

„Pár perc múlva már jó magasra jutottunk és Buda felé fordultunk. A Gellért-hegy olyan volt, mint egy természet alkotta hatalmas tribün, amely feketéllett a nagyszerű látványosságra összesereglett embertömegektől. De a Dunát szegélyező budai hegyek, a Várhegy, a Rózsadomb mind, mind feketéllett az emberektől. Tisztán láthattuk felülről, hogy közeledésünkre a sokaságok megmozdultak és karjaikat fellendítve zsebkendővel, kalappal integetnek felénk üdvözletet. Csodálatos, hogy innen felülről milyen tökéletes, majdnem geometrikus rajznak látszik a város és milyen szép. A por és füst ide nem jut fel, a kristálytiszta légben úszunk és előttünk nincsen sehol akadály”.

Miután elidőzött Budapest felett, a Zeppelin kelet felé fordult. Átrepült a Mátra felett, aztán Eger, valamint Mezőkövesd érintésével Miskolc fölé ért. Itt aztán déli irányt vett, elrepült Szentes és Hódmezővásárhely felé, majd Debrecen érintésével visszafordultak, és a délutáni órákban visszatért Csepelre.

A léghajón nemcsak Karinthy Frigyes, de Horthy Miklós, gróf Almásy László Ede Afrika-kutató, valamint Gömbös Gyula honvédelmi miniszter is utazott. A sikeres leszállás után Karinthy lépett ki először a járműből.

A Zeppelin budapesti látogatása a magyar repüléstörtént csúcspontja volt.

^{(forrás: múlt-kor)}