Egyetlen jelenet miatt kaszálták el a Barbie filmet egy országban, az ok ami mögötte áll azonban évezredes ellentétekre világít rá

A Warner Bros. filmje csak a legújabb nyugati kulturális exportcikk, amely irritálja Kínát és szomszédait, volt már ilyen, azonban nem ekkora kasszasikernek számító filmnél. A nyári kikapcsolódásra vágyó mozilátogatók azt gondolhatják, hogy a Barbie című várva várt kasszasiker biztonságos menedéket nyújt a nemzetközi politika szédítő bonyolultsága elől.

Nem így van: A filmet betiltották Vietnamban egy olyan jelenet miatt, amely a Dél-kínai-tengert ábrázoló térképet mutatja - egy stratégiailag fontos részt, amelyért Kína és számos szomszédja - akik közül sokan szoros kapcsolatokat ápolnak az Egyesült Államokkal - éles harcban áll.

A Warner Bros. pénteken megvédte a képet, mondván, hogy a térkép nem több, mint egy "gyermeki zsírkrétarajz", és semmiképpen sem politikai állásfoglalás.

Szóval mi is történik itt valójában? Miért tiltotta be Vietnam a filmet? A "Barbie" az amerikai bemutató napján, július 21-én került volna a vietnami mozikba.

Hétfőn azonban az ország kulturális, sport- és turisztikai minisztériuma bejelentette, hogy visszavonja a film engedélyét - írja az állami média. Vietnami újságok arról számoltak be, hogy a film digitális plakátjait eltávolították a helyi forgalmazók honlapjairól.

"Nem adunk engedélyt a 'Barbie' című amerikai film vietnami bemutatására, mert a film a kilences vonal sértő képét tartalmazza" - mondta Vi Kien Thanh, a minisztérium filmügyi osztályának vezetője az állami Tuoi Tre napilapnak.

Mi az a "kilenc pontos vonal"?
Ez Kína hatalmas - és hevesen vitatott - területi igénye a Dél-kínai-tenger nagy része felett. Ez a vonal kilenc nagy vonalkából áll, és egy olyan kolosszális tengeri követelést jelent, amelyet a nemzetközi jog egyöntetűen elutasított.

A Dél-kínai-tenger, amely kétszer akkora, mint a Mexikói-öböl, nyüzsgő kereskedelmi útvonal, bőséges becsült kőolaj- és földgáztartalékokkal. Az elmúlt években pedig egyre inkább a Washington és Peking közötti feszültségek egyre fokozódó színterévé vált.

Kína azt állítja, hogy "évezredek óta joghatóságot gyakorol a Dél-kínai-tengeren található szigetek, zátonyok és vizek felett" - ahogyan azt külügyminisztériuma 2020-ban megfogalmazta. A probléma az, hogy a szomszédai is ezt teszik: Indonézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Brunei, Tajvan és Vietnam.
Kína kilences sávvonalát 2016-ban egy hágai bíróság elutasította, és a legtöbb nyugati szakértő szerint nincs alapja a nemzetközi jogban.

"Sem történelmi, sem jogi szempontból nincs értelme, de mostanra ez egyfajta érzelmi követeléssé vált" - mondta Bill Hayton, a "The South China Sea: The Struggle for Power in Asia" című könyvének szerzője.

"A kínai nacionalisták - és a vietnami nacionalisták - nagyon szenvedélyesek emiatt, és ez a nemzeti hovatartozás jelzőjévé vált" - mondta az NBC Newsnak.
Mivel sértette meg "Barbie" Vietnamot?
Úgy tűnik, a térkép szerepel a film trailerében - bár ha ez így van, akkor sok a megválaszolatlan kérdés.

Margot Robbie, aki "Barbie-t" alakítja, egy durva rajzfilmtérkép előtt állva látható. Kína közelében egy nyolc (nem kilenc) kötőjelnek tűnő vonal látható, de más szomszédok nem láthatók.
A térkép alig több, mint egy firka, így a megfelelő elemzés nehézkes. A térképen azonban egy másik hasonló szaggatott vonal is szerepel, amely egy Észak-Amerikának tűnő területet köt össze Grönland dán területével, ami arra utal, hogy ezek a vonalak nem csak tengeri határt jelenthetnek.

Vietnam mindazonáltal úgy érezte, hogy a térkép azt mutatja, hogy "Barbie" Kína pártját fogja. A stúdió tagadta ezt a szándékot.

"A Barbie Landben látható térkép egy szeszélyes, gyermeki zsírkrétarajz" - áll a Warner Bros. pénteki közleményében. "A firkák Barbie képzeletbeli utazását ábrázolják Barbie Landből a való világba. Nem állt szándékunkban semmiféle kijelentést tenni".

A Warner Bros. nem reagált azonnal a térképpel kapcsolatos további kommentárra vonatkozó megkeresésre. A vietnami kulturális minisztérium szintén nem reagált azonnal a Warner Bros. magyarázatára vonatkozó megkeresésre.
Történt ilyen már korábban is? Ezen a héten ugyanez a kérdés a dél-koreai popszenzáció, a Blackpink számára okozott gondot.
A vietnami kulturális minisztérium közölte, hogy vizsgálatot folytat a K-pop együttes kínai székhelyű turnészervezője, az iMe Entertainment ellen, amely a minisztérium szerint a kilenc pontos vonalat használta a weboldalán. Néhány vietnami rajongó az interneten bojkottot követelt a Reuters szerint.

Úgy tűnik, a képeket már levették. Tung Ngo, a Channel News Asia vietnami újságírója azonban azt írta a Twitteren, hogy a térképeken valójában nem a kilenc pontos vonalat, hanem a turné által meglátogatott városok helyeit ábrázolták, amelyek hasonló alakzatot vázoltak fel.
A promóter bocsánatot kért - jelentette a VnExpress vietnami hírportál. De ez messze nem az első eset, hogy ez történik.

Éppen tavaly tiltotta be Vietnam a Sony "Uncharted" című akciófilmjét, mert abban valóban egy olyan térképet mutattak be, amelyen a kilences vonalat ábrázolták. Malajzia és a Fülöp-szigetek pedig Vietnamhoz csatlakozva ugyanezen okból tiltotta be a DreamWorks 2019-es "Förtelmes" című animációs filmjét. (A DreamWorks Animation az NBCUniversal részlegéhez tartozó Universal Pictures tulajdonában van).

Kínának gazdag története van az olyan filmek és tévéműsorok betiltásában, amelyek olyan térképeket vagy képeket mutatnak be, amelyeket a szigorú állami cenzorok helytelenítenek.

"Top Gun: Maverick" című filmet soha nem mutatták be a kínai kontinensen, miután a főszereplő Tom Cruise által viselt bombázó kabáton Japán és Tajvan zászlaját ábrázolták.
Ez azonban ritka eset volt, mivel Hollywood gyakran tiszteletben tartotta Peking érzékenységét, hogy hozzáférjen a kínaiak által nyújtott gigantikus piachoz. Tavaly a "Fast & Furious" színésze, John Cena mandarinul kért bocsánatot, amiért a film reklámkörútja során Tajvant országnak nevezte.

Miért ilyen érzelmi kérdés ez?
Kína azt mondja, hogy biztonságos és szívélyes megoldást szeretne a dél-kínai-tengeri vitában, és stabilnak nevezi az ottani helyzetet. Ugyanakkor bivalyerős volt állításai alátámasztásában és egy pillanatig sem teketóriázott amikor ez a téma szóbakerült.

Több zátonyt is kiterjesztett, földterületeket rekvirált és bázisokat épített nyilvánvalóan katonai célokra. Azzal vádolják, hogy zaklatja a vietnámi és más országokból érkező halászhajókat, valamint "zúgolódik" az amerikai repülőgépek és hajók ellen, amelyek azért járják ezeket a tengereket, hogy demonstrálják, hogy a világ nagy részének szemében ezek nemzetközi vizek.
Kína azt állítja, hogy szuverenitását és tengeri érdekeit védi, és hogy az amerikai repülőgépek és hadihajók - valamint Washington szövetségeseiéi - fenyegetik nemzetbiztonságát és aláássák a regionális békét és stabilitást.
"A Dél-kínai-tengerért folytatott konfliktus elkerülhetetlen annak stratégiai fontossága miatt" - mondta Sid Jin Yongming, a Kínai Óceánjogi Egyetem nemzetközi jogászprofesszora. "A térségben található bőséges biológiai és nem biológiai erőforrások miatt sok ország harcol érte".

A Dél-kínai-tenger érzelmi vonzerővel is bír Kína és Vietnam számára, mert "mindkét ország számára a nemzeti megaláztatás érzésével van összekötve" - mondta Hayton, a szerző, aki a Chatham House, egy londoni agytröszt munkatársa.
Hayton szerint Kína számára a tenger olyan területet jelent, amelyet Japán, Franciaország, az Egyesült Királyság és mások elloptak a 19. és a 20. század közepe között, Kína úgynevezett megaláztatásának évszázadában.

Hayton szerint kutatásai szerint a kilences sáv "fordítási hibák és rossz térképkészítés eredménye" a kommunizmus előtti Kínában, amelyet aztán a ma uralkodó párt örökölt.

"A kínai kormánynak az 1930-as években fogalma sem volt arról, hogy hol vannak ezek a szigetek" - mondta - "ezért lemásolták a gyarmati térképeket, útközben különböző hibákat vétettek, majd meghúztak egy vonalat a Dél-kínai-tenger körül anélkül, hogy igazán értették volna, mit jelent".

A Barbie filmet egyébként Kuvaitban, Libanonban és Pakisztán egyik tartományában is betiltották, azoban itt a női-férfi szerepek téves megjelenítései álltak az ideológia cenzúra mögött.

Forrás: nbcnews.com