Döbbenet: iPhone-t nyomkodó őslakos szerepel egy régi festményen - hogy lehetséges ez?

Az első okostelefon a 2000-es évek elején jelent meg - ez volt az Ericsson R380-as, ami a mai okoskészülékekhez képest jóval kevesebbet tudott, mégis több funckióval volt ellátva, mint a vele egy időben piacra kerülő típusok. Az R380-as igazi különlegességnek számított a maga idejében, hiszen az emberek akkor láttak először érintőkijelzős telefont, amin WAP internetezési lehetőség is volt.

Magára az első iPhone-ra 2007-ig kellett várni. Bár Steve Jobs már január 9-én, a Macworld-ön bemutatta az Apple fejlesztését, az első iPhone csak június 29-én került piacra.

Korábban többször is felbukkantak olyanok, akik azt állították, hogy okostelefonokat láttak régi festményeken. Ezek közül az egyik leghíresebb Ferdinand George Waldmüller 1860-ban készített festménye, amin úgy tűnik, mintha a középen látható női alak

egy iPhone-t nyomkodna sétálás közben.

Ez már azért sem lehetséges, mert a kép születése és az első okostelefon között nagyjából 162 év telt el. Erre találták ki az internetezők, hogy a képen látható nő, vagy maga a festő időutazó lehetett. Van azonban logikus magyarázat arra, hogy miért nézték sokan iPhone-nak a festményen látható tárgyat.

Hihetetlen: időutazó szerepel egy 162 éves festményen, ráadásul iPhone-nal a kezében?

Olvass tovább...

Egy másik, ehhez hasonló festmény 1937-ben készült, vagyis ez is jóval korábban, minthogy Steve Jobs a magasba emelte volna az első iPhone készüléket. Az alábbi festmény rejtélyére egyelőre nem találtak magyarázatot. A képen William Pynchon angol gyarmatosító és szőrmekereskedő látható, aki leginkább a massachusettsi Springfield alapítójaként ismert. Ezt a történelmi pillanatot festette meg Umberto Romano olasz festőművész, aki számos amerikai őslakost is megalkotott a képen.

Az egyik őslakos viszont mintha egy iPhone okostelefont nyomkodna egy megkötözött fehér ember mellett.

Az internet népe itt is időutazásra gyanakodott, de van több, racionális magyarázat is a rejtélyes tárgyra: az egyik, hogy az őslakos egy kézi tükröt tart a kezében, a másik, hogy egy fejszefejet nézeget, de az sem kizárt, hogy itt is egy imakönyv látható, akárcsak a sétáló nőről készült műalkotáson.