A legújabb hungarikum titkát fedezte fel a népszerű magyar gasztroblogger

Ha azt mondják valamire, hogy az hungarikum, ott valamilyen tipikus magyar dologra gondolunk, mint például a gulyásleves, túró rudi, matyóhímzés, piros paprika vagy a pálinka, egyszóval bármi, ami büszkeségre ad okot a magyaroknak, és nem csak étel szinten. 

Most két újabb büszkeséggel bővült a hungarikumok népes családja, ez pedig az isteni finom pozsonyi kifli és a höveji csipke. A döntést a Hungarikum Bizottság hozta meg, és a budapesti agrárminiszter, Nagy István jelentette be. 

"A pozsonyi kifli a téli ünnepek hagyományos magyar süteményeként válhatott hungarikummá. Első receptje Czifray István 1830-ban megjelent Magyar nemzeti szakácskönyvéből ismert, 2012 óta a hagyományos különleges termék címet viseli"

- tette hozzá az agrárminiszter.

Hungarikum lett a Magyar népmesék rajzfilmsorozat

Olvass tovább...

Olvass tovább...

"A hungarikumok az ország arculatának mindennapi és mindenütt jelen lévő építőkövei, amelyek szavak nélkül mesélnek a magyarokról, a hagyományaikról, a leleményességükről - hangsúlyozta a tárcavezető, aki arra bíztat minden közösséget, hogy a hagyományaikat jelöljék a helyi értéktárakba, mert azok ezt követően nemzeti értékek, akár hungarikumok is lehetnek."

"Közös feladat megismertetni és megszerettetni a nagyvilággal az ország kiváló ételeit és italait, csodálatos természeti adottságait, művészeti örökségét, a magyar tehetségek teljesítményét.  
Az értékek védelme az identitás- és hagyományőrzést, a kultúra átörökítését is segíti, méghozzá nem az elkülönülés, hanem a nemzeti összetartozás igényével"

- hangsúlyozta Nagy István.

A pozsonyi kifli

A pozsonyi kifli egy hagyományos, hajtogatott kenyértermék, amely a szlovákiai Pozsony városáról kapta a nevét. A kifli különlegessége, hogy két részből áll: a külső rész ropogós, a belső rész pedig puha és omlós. A hajtogatásnak köszönhetően a kifli különleges, háromszög alakú formát kap.

A pozsonyi kifli hagyományosan lisztből, vízből, élesztőből, cukorból, sóból és tojássárgájából készül. A tésztát először 20-30 percig pihentetik, majd háromszög alakúra nyújtják és hajtogatják. A kifliket tojásfehérjével lekenik és előmelegített sütőben 200-220°C-on sütik.

A pozsonyi kiflit általában reggelire vagy tízóraira fogyasztják, és számos módon fogyasztható: lehet tölteni sajttal, sonkával, lekvárral vagy akár csokoládéval, de leggyakrabban dióval vagy mákkal töltik meg a belsejét. A pozsonyi kifli receptje az egyik legkedveltebb magyar recept, az édesség egyszerűsége, finomsága és gyorsasága miatt is lett ilyen népszerű Magyarországon. 

A linkre kattintva láthatod az egyik legjobb magyar gasztroblogger különleges, egyedi megközelítésű bögrés receptjét a hagyományos pozsonyi kiflihez! A gasztroblogger 2,5 decis bögrét használ mérceként a süteményekhez. 

Egyébként, ha már ételek, kiderült, hogy a magyarok egyik nagy olasz kedvence, a spagetti, akár halálos is lehet. Ebből az izgalmas cikkből az is kiderül, hogy miért.

Újabb Hungarikumot tudhatunk nemzeti értékeink között?

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A höveji csipke

A másik hungarikum újdonság, az egyedülállóan változatos höveji csipke eredete a 19. századig nyúlik vissza, és gyorsan hírnevet szerzett a Győr-Moson-Sopron vármegyei községnek. Az 1962-es brüsszeli világkiállításon aranyéremmel jutalmazták, 2017 óta az UNESCO szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékének része.

A 2012. július 1-jén hatályba lépett törvény szerint a hungarikumok a magyarságra jellemző tulajdonságaikkal, egyediségükkel, különlegességükkel, minőségükkel a magyarság csúcsteljesítményei. A Hungarikumok Gyűjteményét a kiemelkedő nemzeti értékeket tartalmazó Magyar Értéktár követi, az értékpiramis alapjait a megyei, az ágazati és a külhoni értéktárak alkotják. A Hungarikumok Gyűjteményébe a Hungarikum Bizottság 31. ülését követően 87 nemzeti érték, a Magyar Értéktárba 150 nemzeti érték tartozik, így méltán büszkék lehetünk rájuk.