Rendkívüli: a semmiből bukkant elő Európában egy 5000 éves gigantikus építmény a szárazság miatt, amit a spanyol Stonehenge-nek is hívnak
Olvass tovább...
Hasonló célt szolgáltak az Alföld piramisai is.
Az egyiptomi piramisok a világ leglátványosabb nevezetességei, amelyeket a tudomány jelen állása szerint temetkezésre használtak több ezer évvel ezelőtt, a fáraókat és hatalmasságokat ezekben helyezték örök nyugalmukra. Ám nemcsak Egyiptomban találhatók piramisok, hanem a világ több táján is (például Dél-Amerikában), kevesen tudják például, de nem is Egyiptomban van a legtöbb piramis, hanem egy másik országban, amely történelme során nagyon sok szállal kapcsolódott a Nílus menti birodalomhoz.
Magyországon pedig az Alföldön találhatók földpiramisok, amelyeket kunhalom néven is emlegetünk, bár a kunokhoz kevés közük van, hiszen a jamnaja kultúra tagjai építették ezeket még körülbelül 5000 évvel ezelőtt - írja a 24.hu. A sírkamra a halott háza, a földhalmot, amely az életet jelenti pedig nagy közösségi munka révén hordták oda, akár több ezren is részt vehettek a földhalom kialakításában.
Olvass tovább...
Az Alföldön sok helyen felbukkanno földhalmok tehát temetkezési céllal épültek még nagyon régen.
A köznyelv pedig ezeket az Alföld piramisaiként is emlegeti. A 24.hu pedig korábban egy hosszabb cikkben járta körül a témát Dr. Fogas Ottó régésszel, a Móra Ferenc Múzeum régészeti igazgatójával.
A kúpot formázó síremlékek egy, az orosz sztyeppéről számazó népcsoport közvetítésével jelentek meg Kelet-Európában, így a Kárpát-medencében is. Ezeket kurgánoknak nevezzük, és az Alföld legrégebbi kugánjait a jamnaja-kultúra emelte még 5500-5300 évvel ezelőtt, míg az első egyiptomi piramisokat csak Kr. e. 2700-ban építették.
Részletesebben a 24.hu cikkében IDE kattintva olvashattok az építés körülményeiről és a kurgánok jelentőségéről, illetve rengeteg képet is találhattok a cikkkben ezekről az építményekről.
Kétegyháza határában például így néznek ki az Alföld "piramisai":
Olvass tovább...