A férfi a méh ellen egy pocsék Mr. Bean utánzat, semmi több – kritika

Ismeritek az érzést, mikor nyáron leteszitek a fejeteket a párnára, kényelmes pozícióba vágjátok magatokat, és éppen álomra hunynátok a szemeteket, mikor egy bosszantó zümmögést hallotok közvetlenül a fületek mellől? Gondolom nem csak én gyűlölöm a szúnyogokat, főleg, ha nem hagynak éjszaka aludni. Az idegesítő kis vérszívók alaposan megnehezítik a nyári napokat, én pedig az a típusú ember vagyok, aki képtelen egy légtérben maradni egy szúnyoggal. Képes vagyok az éjszaka közepén felkapcsolni a villanyt, magamhoz venni egy keményebb párnát, és addig vadászni a kis dögre, amíg le nem csapom.

Na, pont emiatt voltam kíváncsi A férfi a méh ellen című sorozatra, mert már az előzetes közben is azonosulni tudtam Rowan Atkinson karakterével. Persze a brit komikus-színész sem először veszi fel a harcot egy szárnyas fejvadász ellen. Az örökérvényű kedvenc Mr. Bean televíziós sorozat egyik epizódjában is egy rovar teszi tönkre a kétbalkezes figura békés piknikjét.

Pont ugyanerre épül A férfi a méh ellen is, amiben Trevor, a kétbalkezes házvigyázó egy okosotthonban találja szembe magát egy bosszantó méhecskével, és mindent megtesz azért, hogy megszabaduljon tőle; tör-zúz, robbant, felgyújtja a házat.

A Netflix 9 részes sorozatát akár egy este vagy egy unalmas délutánon is le lehet darálni, hiszen egy epizód átlagosan 11 perces; kivéve az elsőt, ami közel 20 perces. Az egész széria játékideje így nagyjából 110 perces, vagyis nem hosszabb, mint egy átlagos mozifilm. Persze nem biztos, hogy egy ilyen baromságra érdemes pazarolni az időnket, ugyanis A férfi a méh ellen egy egetverő marhaság, ami voltaképpen egy pocsék Mr. Bean utánzat. A produkció mögött egy összeszokott trió áll, a történetet Rowan Atkinson, és az a Will Davies találta ki, aki korábban a Johnny English-filmek, a Csizmás, a kandúr, az Így neveld a sárkányodat, és az Ikrek forgatókönyvét is írta, míg a rendezői székben a Johnny English újra lecsap direktora, David Kerr ült.

Rowan Atkinson korábban utalt arra, hogy szívesen visszatérne még egy Mr. Bean-mozifilmben, de mind ez idáig ez nem valósult meg; helyette egy Öreg Bean-sorozat van előkészítés alatt. A komikus nagyon szeret balfácán figurák bőrébe bújni, így született meg Trevor, aki tulajdonképpen Johnny English és Mr. Bean összegyurmázott másolata. A sorozat telis-tele van jól ismert Mr. Beanes marhaságokkal, amelyeket már láthattunk a sorozatban, és a mozifilmekben is (a szétbarmolt műalkotások házilagos helyrehozatala egy az egyben Whistler anyja portréjának esetét újrázza), szóval az egész sztori elcsépelt, már sokszor elsütött poénokra és helyzetkomikumokra épül.

Imádom Rowan Atkinson-t, szerintem a brit komédia egyik legmeghatározóbb alakja, de ezzel a sorozattal csak önmaga paródiájává vált. Persze a színész játékán abszolút látszik, hogy ez a produkció fontos volt neki, szemmel láthatóan lubickolt a kétbalkezes házvigyázó szerepében, de egy-két pillanatot leszámítva nem tudta átadni azt az őszinte jókedvet és bohókás hangulatot, amivel ő ehhez az egészhez hozzáállt. Arról nem beszélve, hogy több, mint 100 percen keresztül nézni, ahogy egy férfi kerget egy méhecskét, elég hamar unalmassá válik.

Persze az alkotók igyekeztek érdekessé tenni a cselekményt azzal, hogy adtak a főszereplőnek egy elvált férfi hátteret, aki arra készül, hogy végre elvigye a lányát vakációzni, aztán ott van még a betörős szál és a sorozat végi csavar, de ezek sem képesek megmenteni ezt a teljesen felesleges és idióta semmiséget.

A férfi a méh ellen egy olcsó vígjáték, ami görcsösen élősködik a Mr. Bean és a Johnny English sikerén, de csúnyán s*ggbe döfi magát a saját fullánkjával. Rowan Atkinson bár örökre nagy komikus-színész marad a szememben, de tisztán látszik, hogy már ő sem tud magával mit kezdeni. Nincs mit szépíteni: nem tud már újat mutatni, folyamatosan csak saját magát ismételgeti, nem tudja, és nem is akarja maga mögött hagyni ezeket a kétbalkezes figurákat. Talán az Öreg Bean-sorozatnak több értelme lesz, mint ennek a sorozatnak, már csak azért is, mert mégiscsak jobb látni az eredeti Mr. Bean-t, mint a kiherélt klónját.