Keresés

Elérhetőségek

Központi e-mail cím
info [kukac] promotions.hu

Szerkesztőségi e-mail cím
szerk [kukac] promotions.hu

Ügyvezető
maxi@promotions.hu

Programok beküldése
programok@promotions.hu

2033-ról mesél nekünk egy 1933-ban megjelent magyar regény, akkora csavarral, hogy arra örökké emlékezni fogsz - Babits Mihány: Elza pilóta ismertető

2033-ról mesél nekünk egy 1933-ban megjelent magyar regény, akkora csavarral, hogy arra örökké emlékezni fogsz - Babits Mihány: Elza pilóta ismertető

Zene, Film & Kultúra

2033-ról mesél nekünk egy 1933-ban megjelent magyar regény, akkora csavarral, hogy arra örökké emlékezni fogsz - Babits Mihány: Elza pilóta ismertető

Zene, Film & Kultúra

Promotions 21:01

A regény, amelyről valószínűleg még sosem hallottál, pedig Babits Mihály alkotása. De nem az a mű, amelyeket eddig az iskolában olvashattál a költőzsenitől.

Kevesen tudnak róla, de 1931 és 1933 között Babits Mihály, a 20. század egyik legnagyobb magyar költője írt egy sci-fi regényt. A nagy mű címe pedig az lett, hogy Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom. Ez volt Babits utolsó regénye, és egy olyan társadalomról szól, amely állandó háborúban éli a mindennapjait, az "Örök háború" pedig mindent felemészt maga körül. Csak az menekülhet a hadi szolgálat alól, aki lebénult.

Ráadásul már a nőknek is katonai szolgálatot kell teljesíteniük. A főszereplő, Elza fogságba esik, és arra kényszerítik, hogy a saját szülővárosát bombázza majd.

A mű elképesztően sötét képekkel operál, szinte felsejlik benne a második világháború előszele, az atombomba és a városok bombázása is. Az emberek óvóhelyeken élik a hétköznapjaikat, menekülni pedig csak a föld alá lehet.

A mű cselekménye Babits kora után száz évvel játszódik, így körülbelül a 2030-as években. Az író ezt a regényt a két világháború közötti időszakban írta, amikor az Olasz Királyságban már a fasizmus szelleme uralkodott közel egy évtizede, Németországban pedig éppen Hitler került hatalomra. A Szovjetunióban pedig Sztálin rémuralma zajlott.

Nem csoda tehát, hogy Babits számára a közelgő jövő egyfajta "harcban élve" állapotot rajzolt fel a horizonton.

A műben Elza édesanyja képviseli a régi műveltséget, a kultúra világát, azt a világnézetet, amelyet már oly kevesen követnek a mindennapokban, ahol szinte mindent a mozgósítás szelleme jár át. Babits tudományos-fantasztikus művében tehát egy kollektivista társadalom mindennapjaiba nyerhetünk betekintést, ahol az állam érdeke felülírja az egyén érdekeit.

Babits regénye műfaji besorolását tekinte negatív utópia, azaz disztópia. Az író a műben kora félelmeit sorolja, a klasszikus kultúra és a kulturális értékek pusztulását prezentálja, a regényben pedig végig ott motoszkál az első világháború elképesztő szörnyetegeinek kísértése, az Apokalipszis gondolata. A regény egyben egy szomorú jóslat-kísérlet, a jelen jövőbe bújtatott kritikája is Babits-tól,

illetve egy kísérleti regény a fantasztikum világában.

A mű egészére vonatkozó végkifejlet pedig egy nagyon izgalmas gondolatkísérlet, egy hatalmas csavar. Annyit elárulunk, hogy nem az időutazásról van szó, de mégis az időről és Einstein relatívitás-elméletéről szól, egy kis betéttörténet keretében a világ teremtésének egyfajta olvasatát kínálja az író. 

Amennyiben kíváncsiak vagytok a mű kis betéttörténetére, ajánlunk egy bővebb összefoglalást is a Babits-műről.

Annyi azonban biztos, hogy ez a mű nagyon a filmvászonra kívánkozik.

Színházban amúgy már bemutatkozott egy mű, az Elza, vagy a világ vége címmel, amelynek cselekménye részben Babits Mihály regényén alapul:

Borítókép: Profimedia (illusztráció)