A nap, amikor Michelangelo valószínűleg átverte az egész világot

1506. január 14-én két férfi és egy kisfiú igyekezett Róma egyik szőlőültetvénye felé, amely a nemes Felice de Fredis tulajdonát képezte. Négyméteres mélységből, a föld egyik üregéből ugyanis csodálatos antik szobor került elő, meglehetősen jó állapotban.

A művészetkedvelő II. Gyula pápa rögtön a helyszínre küldte egyik építészét, Giuliano da Sangallót, akit a kisfia, valamint az akkor mindössze 31 éves Michelangelo is elkísért. Utóbbi túl volt már néhány remekmívű szobron, két esztendővel később pedig nekilátott a Sixtus-kápolna freskóinak.

^{Fotó: Profimedia}

Sangallo a földből előkerült szobrot rögtön a római Plinius által említett Laokoón-ábrázolásként azonosította, ami legalábbis kicsit gyanús. A trójai mondakörhöz kapcsolható alkotás valóban Laokoón trójai papot és a fiait örökíti meg, és az építésznek szemernyi kétsége sem volt afelől, hogy ez a műremek állhatott Titus császár palotájában.

A szobrot előbb Felice de Fredis a hálószobájában őrizte, de olyan sokan érdeklődtek iránta, hogy két hónappal később inkább eladta a pápának. 1532-ben az antik alkotást Michelangelo egyik tanítványa restaurálta, és szerencséje volt, hiszen nem sok darab hiányzott belőle.

Emiatt is alakult ki lassan az a gyanú, hogy a Laokoón (amely túlságosan kifinomult, fejlett egy ókori alkotáshoz képest) talán hamisítvány lehet. Ha pedig valóban az volt, akkor a készítője nem lehetett más, mint Michelangelo – hasonlítsuk csak össze a reneszánsz mester többi szobrával.

Ezt a véleményt osztja Lynn Catterson amerikai művészettörténész is, aki hosszabb értekezést írt a témáról. Szerinte a szakemberek máig nem tudták eldönteni, hogy a görög eredetiről, vagy egy római másolatról van-e szó, és így akár a Laokoón egy remekbeszabott középkori hamisítvány is lehet.

„A szobor megtalálásának körülményei, valamint néhány – rajzokból és levelekből előkerült – új bizonyíték egyértelműen arra a következtetésre vezetnek, hogy a mű feltehetőleg Michelangelo modern hamisítványa”

– áll a tanulmány bevezetőjében. Ebben szerepel az is, hogy 1497–1498 során a kiváló reneszánsz művész két nagyobb rakomány márványt vásárolt, legalább 142 dukát értékben, és a kutatók ma sem tudják pontosan, miket készített ebből a rengeteg nyersanyagból. Talán hamisítványokat?

A 2,43 méter magas Laokoón-szobor nagy csodálatnak örvendett a középkorban, ami aligha lett volna így, ha kiderül, hogy csupán egy ügyes hamisítvány. Michelangelo (és feltételezhető tettestársai, köztük talán a földtulajdonos Felice de Fredis) emiatt sem vallhatták be soha a turpisságot, illetve a pápa becsapása is rossz fényt vetett volna rájuk.