Öngyilkos lett a férfi, a közönség felállva tapsolt: az évezred legrosszabb filmje addig nem ereszt, míg meg nem osztod másokkal is

Zs-kategóriás filmajánló sorozatunk második részében A szoba című filmmel foglalkozunk.

2003-ban kijött egy film, ami fenekestül felforgatta a moziról alkotott képünket, ez volt Tommy Wiseau A szoba című produkciója, amelyet ő maga írt és rendezett is, a film elején ezt nem győzik kiírni nekünk. Tommy neve legalább hatszor jelenik meg egymás után, miközben nem is sejtjük, hogy az elkövetkező 100 perc életünk egyik legemlékezetesebb kalandja lesz.

Hosszú távon teljesen megszállja majd a gondolatainkat a film, rövid távon viszont csak annyit fogunk gondolni, hogy ez egy rakás szar, és semmi értelme.

Mindenképpen adjatok a film feldolgozásának egy-két napot – tuti befektetés. Azt veszitek észre majd magatokon, hogy felmentek a Youtube-ra, és a film legjobb jeleneteit összegyűjtő válogatást keresitek, mondjuk egy ilyet:

Vagy hosszabban, éppen egy ehhez hasonlót:

Ki ez a Tommy Wiseau?

Tommy Wiseau egy lengyel származású kalandor, aki elment Amerikába, hogy színész, filmsztár lehessen, majd amikor minden próbálkozása befuccsolt, barátja, Greg biztatására, forgatókönyvet írt, majd megrendezte a filmet, amelynek ő lett a főszereplője. Az alkotás összesen 1800 dollár bevételt termelt, Tommy azért forszírozta, hogy legalább két hétig legyen műsoron, hogy ringbe szálhasson az Oscar-díjért.

^{Kép: Looper.com}

Nem tudjuk, hogy pontosan honnan jött (Wikipedia szerint Poznańban született, de New Orleans-ban nőtt fel), honnan van ennyi pénze, pontosan hány éves, és azt sem, hogy merre tart. Egyetlen biztos pont az életében, hogy elkészítette élete fő művét, amelynek bár azóta nagyon megszépült az emlékezete, egy elképesztően gagyi trashfilm, pedig alapvetően drámának szántak, egy tragikus befejezéssel. A vége ugyanis öngyilkosságba trollkodik torkollik, sírnunk kellene, de eközben egyáltalán nem érzünk semmi szomorút, sőt, 

talán megkönnyebbülés járja át a testünket. Az első alőadáson a mozinézők állítólag tapsviharban törtek ki a főszereplő halálakor, hiszen vége volt a hisztériának. 

A film amúgy egy férfi drámáját dolgozza fel, akiből kiszeret a nő, akit ő a világ minden kincsénél jobban szeret. Pechjére a férfi nagyon érzelmes, így nem tudja a férfiaktól elvárt módon feldolgozni a szerelme elvesztését. Az érzelmeit pedig nagyon intenzíven éli meg. 

Hogy lett ekkora kultusza?

Jókor jött, a 2000-as évek közepén épp dübörgött a Youtube és a memekultúra is fényes napjait élte, így sokan felfedezték maguknak ezt a kis alkotást, igazi kis rajongótábor szerveződött, amely szétkürtöle vele a fél internetet. A film pedig elkezdett pénzt termelni...

Természetesen a csapnivalóság még nem lenne elég egy ekkora kultuszhoz, ehhez kellett Tommy Wiseau is, aki egy igazi különc figura: megszólalásai, kinézete és az öltözködése is mind-mind kiemeli őt az átlagból. Na, meg az is, hogy ennyire nem tudunk róla semmit, a spekulációk száma így végtelen, Tommyról a végtelenségig lehet beszélni.

Szeretnivaló, ártatlan figura, szimbóluma annak az emberi törekvésnek, hogy minduntalan csúcsra törünk, de állandóan elbukunk, szimbóuma az emberi alkotóvágynak, hogy valami hatalmasat akarunk letenni az asztalra, aztán a vége egy zs-kategóriás, elfelejtett alkotás lesz. Mivel nem tudunk felnőni az feladathoz vagy egyszerűen nincs elég tehetségünk.

Talán Ed Wood-hoz lehet a leginkább hasonlítani, akinek a filmjét, a 9-es terv a világűrből című kevésbüdzsés alkotását is hasonló rajongás övezi. És hasonlóan Ed Wood-hoz, Tommy Wisleau sem bukott el, az utókor felemelte, de neki nagyobb szerencséje volt, hiszen már életében megkapta azt az elismerést, amire mindig is vágyott. Ed Wood pedig csak jóval a halála után.

A katasztrófaművész (2017)

Ráadásul a kultfilm kapott egy filmet is, amelyben azt mutatják be, hogyan készült el A szoba (hasonlóan Ed Wood fő művéhez). A katasztrófaművész című filmet James Franco rendezte, és természetesen, hogy kicsit tényleg Tommy nyomdokain járjon, a főszerepet is ő vállata el. Mellette feltűnik a filmben James öccse, Dave Franco is, aki Tommy Wiseau sorstársát, barátját és legfőbb fegyverhordozóját, Greg Sesterot alakítja. De megjelenik a filmben többek között Seth Rogen is.

A film amúgy Greg Sestero azonos című könyvéből készült, aki ebben a műben beszéli el a kultikus barátságát Tommyval.

Talán jobban átjön A szoba, ha először A katasztrófaművészt nézitek meg. Bár James Franco alkotása sokszor inkább csak arra megy rá, hogy kifigurázza a főszereplőt (főleg a rossz angolját), és kevésbé próbálja megérteni a motivációit.

Bár lehetséges, hogy ez lehetetlen, merthogy Tommy figurája nem adja magát, és ennek így kell lennie, ez a kultusz része.

A film mindezek ellenére szórakoztató, és az eredeti film ismerete nélkül is könnyedén megérthető, nagy érdeme, hogy kedvet fogunk kapni A szoba megnézéséhez is.

James Franco életben tartotta a kultuszt, sőt, James Franco ennél sokkal többet tett,

elvitte az új generációk nappalijába a legendát.

De akkor hova tűnt mégis 6 millió dollár?

Az eredeti film ennyi pénzből készült, Tommy Wiseau ennyi pénzt applikált bele nagy álmába, hogy befutott színész legyen. Pedig a green screen rossz, abszolút érződik, hogy minden stúdióban van felvéve, a szereplők totál harmadvonalasak, a párbeszédek megmosolyogtatók, klisések, Tommy monodrámái pedig minden drámaiságot nélkülöznek,

ezzel párhuzamosan felettébb viccesek. Szóval, hatalmas feszültség van a film sztorija és a színészek előadásmódja között, ez pedig már alapjában elég lenne, hogy jól szórakozzunk.

^{Kép: The Washington Post}

A jeleneteket brutálisan sokszor vették fel, hiszen szinte mindenki kezdő volt, Tommy pedig nem mozgott túl jól a kamera előtt. A filmbe került jelenetek a legjobb előadásai, gondoljátok el akkor, hogy milyenek lehettek azok, amelyeket kihagytak.

Tommy a film kedvéért megvásárolta a felszereléseket, nem bérelte azokat, mint akkoriban szokás volt, és persze a film körüli nagy cécó sem volt épp olcsó, hát még a film mozikban tartása.

Ajánlás

Mind a két film jó, dehát almát a körtével nem lehet összehasonlítani, egyszerűbb tehát, ha úgy írjuk le, mindegyik film a maga nemében jó, így nem érdemes elválasztani őket. A katasztrófaművész és A szoba egy univerzumot alkot, ahol Tommy Wiseau a legnagyobb sztár, itt megkapja azt, amire mindig is vágyott. A filmeket azoknak ajánljuk, akik szeretnének valami különlegességet nézni, akik szeretik az olyan filmeket, amelyek néhány nap erejéig polipcsápok formájában rátelepszenek az elmélyükre, és addig nem engedik el, amíg tovább nem adod valakiknek az élményedet, hogy hozzájárulj Tommy Wiseau legendájának továbbépítéséhez.

És ne feledjétek, A katasztófaművésszel kezdjétek!

A Zs-kategóriás haverok Facebook-oldalhoz az alábbi linken tudtok kapcsolódni, hogy ne maradjatok le egyetlen filmről sem, ami maradandó filmművészeti sokk: