A török Star Wars: a film, ahol karatézó Jedi-lovagok rózsaszín plüssmacikkal harcolnak

Zs-kategóriás filmajánló sorozatunk második részében a Dünyayi Kurtaran Adam című filmmel foglalkozunk.

A török film 1982-ben jött ki, az Egy új remény (1977) és A Birodalom visszavág (1980) után, de még A Jedi visszatér (1983) előtt, és egy olyan népszerűséghullámot szeretett volna meglovagolni, amihez foghatót előtte még sohasem tapasztalt a filmtörténelem. De nem ez az egyetlen próbálkozás, hiszen az évek során számtalan Star Wars koppintás született, mégis ez lett a leghírhedtebb. 

A brutális hírnév pedig nem véletlen, simán kijelenthetjük, hogy ez a film a történelem talán pofátlanul legkuszább alkotása, amelyben szinte bármi megtörténhetne, de mégsem történik szinte semmi, jobban mondva minden megtörténik, aminek nincs értelme.

Mégis úgy űz viccet a filmművészetből, a közönségből és magából a felvilágosodás alapeszméiből, hogy tízpontos szórakoztatást kínál. 2016-ban kiadták a felújított változatát, amelyet Nagy-Britanniában számtalan moziban be is mutattak.

Ennél a filmnél hatványozottan igaz: dőljetek hátra, lazuljatok el, kapcsoljátok ki az agyatokat (a film után sokat kell majd használni), ne törődjetek a részletekkel, csak adjátok át magatokat a pörgő filmkockáknak.

Jön két férfi, és megmenti a világunkat

A popkultúrában csak török Star Wars névre keresztelt alkotás eredeti címe amúgy sokkal unalmasabb, annyit tesz:

Az ember, aki megmenti a Földet.

A filmet pedig a török trashfilmkirálynak is becézett Cünayt Arkin rendezte, sőt, hogy tényleg minden az író elképzeléseinek megfelelően a legnagyobb rendben történjen, még a főszerepet is elvállalta. Az, hogy a törökök Star Wars-ának hívják nem csak azért történt meg, mível egy űrhajósfilmbe bújtatott karatés moziról van szó, hanem azért is, mivel az Egy új remény számos jelenete visszaköszön a filmben, egyszerűen fogták, és belevágták. Persze nem tökéletesen, kicsit eltorzított színvilággal és más képeránnyal.

^{Kép: Matchbox Cineclub}

A történet azonban már más, egy full egyedi sztorit mixeltek össze, eszerint a Földet az emberi akarat által létrehozott védelmi rendszer tartotta eddig biztonságban a betolakodókkal szemben, de fenyegetően közeleg egy új erő, ami a Földet akarja megkaparintani. Az emberiség pedig két harcedezett pilótát küld, hogy találják meg és pusztítsák el az ellenséget.

Elindul valami, belecsapunk a lecsóba

Már a harmadik percben nem tudjuk megfejteni, hogy a képen felbukkanó X-szárnyú vadászgépek most ellenségek vagy barátok? Ki kit lő le? Ráadásul, hogy teljes sötétségbe és érthetetlenségbe döntse a nyugati filmeken szocializlódott agyainkat, az elején megjelenik egy hatalmas csillagromboló, és akkor

felzeng az Indiana Jones-filmek fülbemászó zenéje, ami végig velünk marad majd a film hősi jeleneteiben.

^{Kép: Syfy.com}

A két pilóta hamarosan egy bolygóra zuhan le, majd kimásznak a föld alól, jön egy brutális harci jelenet, hőseink lovakat lopnak, és ellovagolnak egy barlangvárosba, ahol végre feltűnnek a csapnivaló dizájnnal kivitelezett, metálruhába bújtatott török rohamosztagosok is.

A főgonosz egy varázsló, akinek az az egyetlen tulajdonsága, hogy gonosz

A film elején még csak alszik, majd szívószállal kiszívja a megölt falusiak vérét, akiket később zombivá változtat. Így hőseinknek nem csak a rohamosztagosokkal, lovas katonákkal, rószaszín, nagykörmű kaszabolós macikkal, medveemberekkel, vérfarkasokkal és majomálarcos lidércekkel kell már megküzdeniük, hanem élőhalottakkal és múmiákkal is.

Miközben permanens verekedés megy a képernyőn, az egyik pilóta romantikus kapcsolatba kerül egy szőke hölggyel is, aki csak a film végén tanul meg beszélni. A harc így már nem csak a Föld jövőjéért és a mi filmnéző lelki üdvéért, hanem a nő szerelméért is folyik.

És akkor beindítják a film elején felrobbantott Halálcsillagot...

^{Kép: do-502.com}

Mi a siker kulcsa?

Az IMDb-n 4,5 csillagon áll a film, ami nem is annyira rossz, persze ez nagy részben annak köszönhető, hogy a kétezres években felkerült a Youtube-ra is, és a rajongók körében egy csapásra igazi kultstátuszba karatézta magát. Annyira ismerősnek tűnik, hogy már-már úgy gondoljuk, hogy ez minden film ősatyja, és bátran elmondhatjuk, hogy még George Lucas-nál is nagyobb mesét hoztak nekünk a törökök.

Tele van popkulturális utalásokkal, a már említett Indina Jones-os filmzene mellett belevarrtak számos utalást a Ben-Hur-ra, a hatvanas évek egyik legismertebb filmjére, A majmok bolygójára is, de a mágikus, földből kihúzott kard képében megelevenedik Artúr király legendája, illetve egy másik kultikus film 1962-ből, a Mágikus kard, amelyben hősünk egy varázsló fogásából szeretné kiszabadítani a gyönyörű hercegnőt. A boszorkány, és egyéb karakterek zombulását is ebből kölcsönzik a törökök. A filmben felhangzó egyéb zenék pedig csupa, mára jobbára elfeledett űreposzból jönnek, így többek között a Moonraker-ből és a Black Hole-ból.

Cüneyt Arkin nem kispályázott sohasem a trash világban, vérprofin tolta az ipart, tudta, hogy milyen alkotás lehet sikeres, így később megcsinálta a Cápa című film török verzióját is. 

Mutáns filmmesterek keletről

A török filmkészítők amúgy a hetvenes években hatalmasat mentek, több mint 300 filmet készítettek, persze sokat koppintottak, egész sztoriíveket vettek át sikerre ítélt hollywoodi filmekből, de egész okosan kihasználták ezeket, mivel rengeteg egyedi elemet is belevitték az alkotásokba. A régi matériákból valami izgalmas újat alkottak, ami egy európai ember számára inkább meghökkentő, de mindenképpen szórakoztató. 

^{Kép: Scumcinema}

Volt török Superman, török Batman, de török Amerika kapitány is jött, látott, és segített.

A filmek rendkívül alacsony költségvetésből, nagyon rövid idő alatt, speciális effektek nélkül (vagy azok kölcsönvételével) készültek. Viszont a témájuk és sztorijuk miatt hatalmas sikerre számíthattak, ezzel pedig nem kevés bevételre is. De nem csak a törökökre jellemző ez az attitűd, a pakisztániak például Drakula-filmeket rendeztek előszeretettel, az indonézok megrendezték a magukra szabott Rambo-filmjét, Indiában pedig a horrora akadtak rá nagyon, sikeres lett például az indiai Rémálom az Elm utcában című alkotás.

A mutáns amerikai filmek csúcsa rengeteg szakmabeli elismerése alapján az előbb ismertetett török Star Wars, a film, amely a legendák szerint azért nem lett volna ennyire gagyi, ha a forgatásra elkészített drága űrjárművek és szerkentyűk nem vesznek oda a nagy munka elkezdése előtt egy tűzvészben. De megtörtént a tűz, és a rendezőnek egy B-tervhez Zs-tervhez kellett nyúlnia, így megszerzett egy Star Wars-kópiát, hogy a csúcsprodukcióból kivágott részekkel helyettesítse a drága jeleneteket. De csőstűl jött a baj. Később az elkészült kétórás alkotást felsőbb utasításra le kellett rövidíteni 75 percre, állítólag ez az oka, hogy ennyire összefüggéstelenek az egyes jelenetek. 

Mi azonban jój jártunk a kis változtatásokkal, mivel olyan élményben lehet részünk, amihez foghatót még nem tapasztaltunk.

A Zs-kategóriás haverok Facebook-oldalhoz ezen a linken tudtok kapcsolódni, hogy ne maradjatok le egyetlen filmről sem, ami maradandó filmművészeti sokk: