Keresés

Elérhetőségek

Központi e-mail cím
info [kukac] promotions.hu

Szerkesztőségi e-mail cím
szerk [kukac] promotions.hu

Ügyvezető
maxi@promotions.hu

Programok beküldése
programok@promotions.hu

Jézus vérét és arclenyomatát találták meg egy leplen?

Jézus vérét és arclenyomatát találták meg egy leplen?

Zene, Film & Kultúra

Jézus vérét és arclenyomatát találták meg egy leplen?

Zene, Film & Kultúra

CST 09:09

A Megváltó feltámadásával kapcsolatos ereklye régóta lázban tartja a keresztény világot.

Számtalan tévéműsor, tudományos és áltudományos cikk, illetve rengeteg regény született már az egyik legismertebb, Jézus kereszthalálát bizonyító tárggyal, a torinói lepellel kapcsolatban.

Sokan persze azt is mondják, hogy a lepel Krisztus feltámadásának tanúja.

A hagyomány szerint a négy méter hosszú lenvásznon Jézus lenyomata van, ebbe csavarták be, miután levették őt a keresztről. Az ereklyeként tiszelt tárgyat napjainkban Torinóban őrzik a Keresztelő Szent János-katedrálisban. A hozzá kapcsolódó elképzelések azonban újkeletűek, a leplet csak 1898-ban fényképezte be egy hobbifotós, Secondo Pia, és csak ezután került az érdeklődés középpontjába. A feltűnése után számtalan kutató sietett Torinóba, hogy elsőkézből tanulmányozhassa a vásznat.

1898-ban amúgy a fénykép előhívásakor a negatívon rajzolódott ki egy megkínzott emberi test és arc, vérnyomokkal a test körül.

A vita több mint száz éve folyik a lepel eredetiségével kapcsolatban, és amint az egyik tábor bedob egy pro vagy kontra érvet, a másik azonnal rákontráz, és a küzdelem folyik tovább. Pedig manapság már a legújabb technológiai vívmányokat is használják a kutatók, így 2018-ban egy óriási munka keretében törvényszéki vizsgálatoknak vetették alá a leplet, amelyen többek között vérnyomelemzést is elvégeztek.

Korábban sokan azt bizonygatták, hogy a lepel valójában egy festmény, később kiderült, hogy ez a teória téves, és valószínűleg tényleg egykoron élt ember feküdt a lepelbe tekerve. 2015-ben egy vizsgálat megállapította, hogy a vásznon lévő nyomokban kreatinin és ferratin is található, ezek az anyagok pedig akkor keletkeznek a vérben, ha erőszakos traumát élünk át, mint például egy kínzás.

A kérdés ezek után inkább az volt, hogy mikor történt az eset, és aki benne feküdt, az valóban Jézus volt-e?

Egy 1988-as szénizotópos vizsgálat a 14. századra tette a gyolcs keletkezését.

A 2018-as vizsgálat a vérnyomokból szerette volna megfejteni azt, hogy a lepelben valójában Krisztus fekhetett-e. Ezért a Bibliát vették alapul, amelyben a kézfejnél és a has oldalsó részénél okozott sebekről esik szó. A vizsgálat során a feltételezett sebekből csöpögő vért egy önkéntes segítségével szimulálták, majd arra jutottak, hogy Krisztus sebeiből folyó vér sehogysem adhatja a ki a torinói leplen lévő vérfoltokat.

A vizsgálatra más tudományos műhelyekből azonnal jött is a riposzt, miszerint a modellezők nem vették figyelmbe a kísérlet során a vér sűrűségi szintjét a lecsurgás állapotában, vagy éppen az izzadt test és a vér határterületi feszültségét.

A Vatikán a vizsgálatokra soha nem reagált érdemben, bár II. János Pál pápa igazi relikviának minősítette a leplet, míg Ferenc pápa többször is imádkozott előtte. Az igazságot valószűleg soha nem tudjuk meg, hiszen a válasz nagyban hit kérdése.

Nemrégiben szobrászok a lepel nyomait alapul véve megformázták azt a férfit, aki benne fekhetett:

(Forrás: Magyar Kurír, CNN)

Borítókép: Ancient-origins.net